Árnyaljunk még egy kicsit akkor.
Az augusztusi csapadék összege az OMSZ hitelesnek tekinthető napi jelentés kiadványát végig lapozva 46 mm - a mai napot természetesen nem számolva -, Nagy Hideg hegyen. (Az amatőr méréseink lehetnek bár közelítően pontosak is, de nem kalibráltak, se nem törzskönyvezettek, így ezt érdemes alapnak venni).
Ha a július legvégét is idevesszük, akkor valóban 95 mm-re ugrik ez az összeg, de ez csak játék a számokkal.
Ezzel a nyers kumulatív adattal, erdei (!) aszály oldalról két probléma van: az egyik, hogy a július végi csapadék 30-ról 31-re virradó éjszaka, hajnalban, kora reggel átvonult 4 db, délnyugati áramlásos, torlasztott, intenzív(!) csapadékhullást okozó zivatar eredménye volt, amely nagy része az előtte csontszáraz patakmedrekben pár nap alatt szó szerint ki is folyt a hegyvidék területéről (ld. areális leöblítés). 
Ez a Kemence-patak, mint a Börzsöny legnagyobb vízhozamú, vízgyűjtőterületű és legtöbb mellék kisvízfolyásával rendelkező patakjának pár napos
feléledésén, majd újra kiszáradásán jól tanulmányozható volt.
A másik, hogy a Börzsöny nagy része erős záródással rendelkező erdőterület, ahol a lombozat - intenzív csapadék esetén is - jelentős részben felfogja a vizet, majd a több millió négyzetkilométert jelentő (!) levélfelületről párolgás révén jelentékeny része visszakerül a légkörbe, nem hasznosul a talajban (ld. evapotranspiráció). Ez 31-én napközben x vagy n arányban be is következett, de nyilván nem a teljes 30-31-i csapadékösszeg 49 mm-ét jelentette, hiszen annak egy másik része "kiszaladt" a hegységből. A maradék az, ami beszivárgott a talajba. Kb. 1/3-1/3-1/3 lehetett az arány.
Az augusztus 1-i 10 mm egész napos, csendes, áztató eső volt az, aminek valóban érdemben lehetősége volt a lassú beszivárgásra a mélyebb rétegek felé. Vagyis az előzővel szemben ez a borult, hűvös időben nem párolgott el és nem zúdult ki a hegység kisvízfolyásain keresztül.
A következő gond az eloszlás.
Augusztus 2 és 20 között 0 mm csapadék hullott.
Vagyis, ha már játszunk a statisztikával, akkor június 9-én bezárult medárdi esők után július 30-ig, összesen két napon volt érdemi, 5 mm feletti, csapadék - június 17, július 6.
E mellé középhegységeinkre egyáltalán nem jellemző klímajellemzők társultak, tartósan magas napi T. max-ok, magas éjszakai T. minek, gyakori, erős szárító szelek, magas napfénytartam, magas UV értékek és extrém alacsony RH tartalom (léköri aszály.)
Erre tökéletes kép a teljesen kiégett, száradt 10-12 éves cser fiatalos. Balkáni faj, kifejezetten szárazságtűrő és igénytelen. 2007-ben láttunk ilyet utoljára. (1. kép)
A Kis-Hanta patakon szombaton este keltem át utoljára - Kóspallag és a Boglya-kő közötti jó néhány kilométeres szakaszon csontszáraz volt. Ha azóta megjelent valami kis víz annak örülök, egy fényképet szívesen látok róla, pl. a piros turistaút gázlójánál érdemes ránézni. A mai monszunszerű esőzések után biztosan újraéled(t).
Az ABET talaj típusleírását nem véletlenül adtam meg. Az, hogy a tetején most 15-20 cm sár van, nem  jelenti, éppen a magas kolloidos agyagtartalom miatt, hogy nincs extrém vízhiány a mélyrétegekben. (Ezt mutatta be a 25-30 méter mély, karógyökeres (!), 150 éves kocsánytalan tölgyfa szinte teljes lombhervadása, Szép erdőn.)
Békéscsabán, nem az Északi-középhegység legnyugatabbi tagozatának csaknem megszakítatlan erdőborítottságú hegytagozatára jellemző topoklímában
éltél. A Dél-Alföld síkvidéki, nagy részt agro-monokultúrás aszályát és a középhegységi erdei aszályát teljesen értelmetlen látvány alapján egymáshoz hasonlítgatni. (Olyan mintha a Száhel övezetet hasonlítanám Békéshez. ) 
Teljesen más termőhelyi, vízrajzi, talajtani és klimatikus  viszonyokkal rendelkezik. (Helyileg nézve pl. a Körös menti ártéri erdőkben a békésszentandrási duzzasztó felett nem ugyanaz a helyzet mint alatta. És az egy művi, emberi beavatkozás eredménye.)
Ezért használunk aszály indexeket, ráadásul külön erdészetit is, FAI index néven. Keress rá, számold ki adatok és a képlet alapján és ha a FAI-index adata a Börzsönyre aszályt mutat, bátran bízhatsz benne, hogy objektív és nem szubjektív lesz. (Nem a poligonális tundrához hasonlóan cserepesre égett, tarra vágott alföldi napraforgós valóban sokkoló látványkép a döntő, abban, hogy mit és milyen mértékben tekintünk egy adott termőhelyen aszálynak.)
Az OMSZ algoritmus generálta automata aszályérképei (nulla emberi korrekció) nem relevánsak, csak általánosításra jók, mert július 29-én még nagyon súlyos aszály kategóriába sorolta a Börzsönyt, majd a július 30-i zivatarok után másnap szerinte nem volt aszály. Csak a leesett mm-ket veszi figyelembe adott rácspontokra. Nem véletlenül volt zúgolódás a gazdák körében az OMSZ adatai miatt pl. Szolnok térségében, mert az OMSZ szerint egy adott ponton mért és leesett konvektív 25 mm után megszűnt az aszály a térségben. Kicsit túl nagy területre extrapolálták. (Az pedig az aszálykár támogatás odaítélés alapfeltétele, így zsebbe vágó kérdés. Nem tudja igazolni az aszálykárt.)
Az erdőgazdálkodásban is egzaktul mérünk, megfigyelünk és elemzünk és nem Instagram fotószűrőket  használunk, vagy keresünk egy északi kitettségű mély szurdokvölgyet, szubmontán, vagy montán, esetleg szubkárpáti klímával, majd lefotózva azt generalizáljuk a hegység egészére, hogy nincs aszály.
Ennél pontosabb egy drónról körülnézni, nagyobb látószöggel, ahogy azt Selmeci Kovács Ádám a DINPI Börzsönyi TVE vezetóje tette az alábbi fotóval. Szén-patak völgy felső völgyfője, a Csóványos-tömbbel. Ez kb. 700 és 900 m tszf.-i feletti viszonyokat mutatja, nagyrészt szubmontán bükkállományokban.

beillesztett kép



Összefoglalva: továbbra is erős erdei aszály van, amely valamelyest enyhült a súlyoshoz képest. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, legalább 150 mm-nek kellene lehullania (de a 200 mm se lenne túlzás), normális, egyenletes eloszlásban, hogy a mély rétegek vízkészletei, raktárai telítődni tudjanak újra, mert jelenleg üresek, vagy alig-alig van az erdő által felhasználható mélységi vízkészlet. Mondjuk egy mai nap egy héten át, az rendben is volna.