Gbond!

Nehéz ezt megmondani, hogy mikor erõsebb a feláramlás, bár ha szigorúan termodinamikai alapon nézzük, akkor a nedvesség levegõ labilisabb, mint a száraz, viszont a nagyon erõs feláramlások megkövetelik az erõs besugárzást, ami viszont a túl nedves levegõben, a hamar kialakuló sok gomoly miatt jelentõsen csökken.
A másik kérdés: záróréteg, ez mindkét dologgal kapcsolatban áll, a nedvességgel és a hõmérséklettel is. Sokszor érdekes módon nem a magasban beáramló melegebb vagy szárazabb levegõ hozza létre, hanem egy bizonyos szinten fellépõ lassú leáramlás, ami uyge az adott légrész felmelegedésével és kiszáradásával (a relatív nedvesség csökken) jár.
Összefoglalva: Nagy zivatarcellák akkor jönnek létre, ha elég nagy a nedvesség és a hõmérsékleti gradiens, valamint a kezdeti idõszakban jelenlévõ záróréteg viszonylag sokáig megakadályozza a gomolyképzõdést.
Persze ez kevésbé vonatkozik a frontális zivatarokra, ahol a feláramlást maga a front okozza, s nem a helyi hatások dominálnak.