Nekem nem gond, de erdész szemmel a  terepi tények..!De örülök a reakciódnak és köszi, hogy ezt helyre tettük. Addig jó, amíg ez megtörténik.
Visszatérve a terepi tényekre: a Bakonytól a Bükkig - kisebb, nagyobb eltérésekkel - kb. ez a helyzet. Az Északi-khg.-ban rosszabb, mint a Dunántúlon.
A Börzsönyben kb. 130-150 mm hiányzik a 0-100 cm-es talajmélységből. Most néztem diósjenői saját adatainak: 538 mm állunk éves összegben. Ez nem is rossz első látásra, de ebből 205 mm májusban hullott!. A hasznosuló tenyészösszegi csapadék pedig 200 mm alatti.
Ráadásul március-április alig 46 mm, szeptember-október szintén 50 mm, ebből október 10 mm. (Ez a két fő erdősítési, mesterséges és természetes erdőfelújítási időszak.)
Vagyis a növekedési pásztáknak betett a tenyészidei csapadék, az erdősítésnek, erdőfelújításnak a betonkeményre száradt talaj. A tömeges lombhervadás pedig jól mutatja, hogy a légköri aszály - rendkívül alacsony Rh értékek állomány alatt - , az állandó, szárító hatású délies komponensű szelek, és a magas napfénytartam, magas UV értékek mellett csak fokozta a  fenti hatásokat.
Jelenleg: az átvonult rendszerekből most 35-40 mm esett a hegyekben, a hegylábon kevesebb. Ennek az az eredménye, hogy a felső 10-15 centi telített lekvár alatt beton van. A makkvetésnek, lehullott makkoknak a felső réteg még jó lenne csírázni, de hetek (és csapadék) kellenek míg az alsó talajrétegek is vízzel telítődnek. A csemete gyökérzet pedig a víz felé indul el ha mélyebb rétegekben porszárazság van. Klasszikus vízgyökeresedés. A telet kihúzza, majd ha száraz tavasz lesz, szépen megmakkan, mert felszíni a gyökérzet nagy része.  És ez csak egy év, de tavaly dettó ez volt...szóval fel van adva a lecke az erdésznek és ez sok százezer hektár erdőt érint...