Nagyon nehéz így általánosítani, hiszen megannyi kivétel akad (tavaly például ´már´ decemberben megjelentek az első síkvidéki hópalyhek, sőt az ideig-óráig megmaradó havak is), de részben tendenciává kezd válni, hogy a tél zöme, illetve a vérbeli téli periódusok mintha fokozatosan átcsúsznának a meteorológiai, illetve csillagászati tél második félidejébe. Erre markáns példa az Általad is említett 2017/18-as tél, amikor legalábbis nálunk Pozsonyban kb. január 21-ig kellett várni arra, hogy legalább egy pár óráig megmaradó vékony hótakaró kialakuljon. Utána is elég nyögvenyelősre sikerült a folytatás, ugyanis - az elég zord télutó ellenére - rendre az az ábra jött be, hogy amikor esett is a hó, a +2 fokban azonnal olvadt is, amikor pedig bejöttek a keményebb mínuszok, addigra rendre elfogyott a csapadék. A megkésett tél-effektus az utóbbi pár évben olyan szélsőségeket is hozott, amikor a magyarországi hegyekben április vége felé, az immár teljesen zöldbe borult fákra esett több 10 cm vizes, nedves hó, amiről jó sok bizarr felvétel látott napvilágot. Érdekes lesz figyelemmel követni, vajon mit produkál az idei tél, kapunk-e legalább egy zord téli hónapot, mint például 2012. februárban vagy 2017. januárban, avagy tovább folytatódik az utóbbi telek zömére jellemző kínlódás. Mondjuk egy 95/96-os nagyvad elég vaskos meglepetés lenne számomra, és már az eleje sem stimmel, ugyanis akkor már november elején beütött a ´végtelenített tél´ első menete, amiről idén egyelőre szó sem lehet kacsint