Ősz és tél határán járva-kelve...
700 méterig erős kételyeim voltak, bár november végét idézte az időjárás az 5-6 fokban, teljes borultságban, de a csapadék északkeleti határa annyira a pengén táncolt a Magas-Börzsönyben, hogy inkább nem néztem a radart. 700-on a Foltánnál még az addigi csepergés is megszűnt. Már csak egy kis nyugati torlasztásban bízhattam. És 750-800 m között, a Három-hárson végre megjelentek az első pelyhek. Sőt a Szerelem-gerincről a Csóványos tömb felé ez több volt mint ígéret, csendesen, gyengén havazni kezdett.
Link
Árva-kúti réten, közvetlenül a Csóványos alatt nem volt több kérdőjel, megjött az oly annyira Börzsönyös torlasztás, és tolta ahogy a csövön kifér.
Link
Link
Tökéletes időzítés, jókor jó helyen.
És három hetes május-június idefenn a hegyekben is, ide vagy oda, ez bizony a megmaradás maga.
Link
Link
A Csóványos csúcstömbjén pedig kezet rázhattam a Nagy Mesterrel, ha csak időlegesen is, de legalább találkoztunk.
Link
Mert ez biza nudlik jobbról, vagy balról, prézlivel, vagy anélkül, ez Tél.
Link
Ráadásul október végén, ahogy idén május 6-án a hóviharban is az volt, hiába állt már kibomlott zöldben az erdő.
Finoman hordta is a szél, kezdte porcukrozni a fák törzseit és finom lepelből, összefüggő takaróvá alakulni a vastag, friss avaron.
Link
Magas kőrises-bükkös-juharos erdőrészletek a hegy ÉNY-i oldalában.
Link
Link
Lefelé gyors volt a váltás. 850-en nem volt már megmaradás. 700 méteren újra eső esegetett.
Tulajdonképpen Tél Tábornok rövid, de velős beköszönése a Magas-Börzsöny Csóványos-Magosfa tömbjére korlátozódott, de október 30-án ez sem kevés. Az elmúlt 25 év Börzsöny járásai sorában csak egy korábbi havazás előzi meg, október közepén egy szabályos medicica hóvihar, még a boldog békeidőkben Pitomkával, Micivel és Mylohval. De az egy másik történet. Ez a mese meg itt véget ér..nevet