A négy fal között született frázisok helyett mindig érdemesebb a valósághoz közel hajolni, ne adj Isten közel menni.
Szó szerint, még ha fárasztó is. Lehetőleg minél többször, mert a terepi tapasztalatokból lehet reális képet nyerni.
E nélkül az elméleti lét csak pótcselekvés. 

Vasárnap, október végén a Magas-Börzsöny vad Nyugati-gerincén, kb. 6-700 méter tszf. magasságban, közel 20 fokban, pólóban lehetett végigbaktatni, állomány alatti északias árnyalásban is, nem, hogy a napsütötte déli kitettségekben.
A  több hetes, (!) kvázi erdős-sztyeppklíma (akut csapadékhiány, magas besugárzási értékek, légköri aszály) még a magas fekvésű gyertyános-kocsánytalan tölgyeseket is egységesen csöröge száradtra, világos barnára fakította, felsült, felpöndörödött levélzettel. Igazi Börzsönyös őszi lombszínek sehol, max. az északias bükkösökben, elegyes magas kőriseken, juharokon. Ott is többségben már a talajon. Ezt hívják állományszintű, nagy területű lombhervadásnak. Több hetes július-augusztusi aszályok idején sem túl gyakori jelenség a középegységeink magas fekvésű erdőállományaiban, legutoljára 2007 augusztusában-szeptemberében láttam ilyen mértékben.

Erre 3 nap múlva, ugyancsak Magas-Börzsöny, 850 méteren:
Link
(Állítsátok a beállításoknál 720p-re és teljes képernyős nézetre, mert 240p, kis ablakban semmit nem ad vissza.)

Ma 850 méter felett a Tábornok megmutatta igazi arcát, ha csak kóstolóként is. Intenzív, vegytiszta havazás volt, klasszikus megmaradással - talajhő ide vagy oda - az avaron és minden tereptárgyon - a fekvő fatörzsektől a heverő kövekig - , centiméteres összefüggő hótakaró alakult ki, a fák törzsét tapadós hó borította be, mindezt rövid egy óra alatt. Vagyis igazi Tél köszöntött be.
Fényképek, rövid beszámoló később.

És nagy örömmel várom JoeJack következő profi beválású hóriasztását! kacsint
Május 6-a óta eltelt "ínséges" 5 és fél hónap után, ilyen - hegyvidéken - "szégyenteljesnek" számító júniusi ősszel a hátam mögött, egy vércserével ért fel a mai finoman kristályos zizegés... laza