Így van, az adatok száraz, gépies elemzése nem feltétlen adja vissza a szárazság fokát.
A csapadék mennyiségén túl fontos a napos időszakok, meleg időszakok hossza és száma, a lehulló csapadék formája, a levegő átlagos páratartalma, szeles idő van-e vagy szélcsendes?!
A csendes áztató eső jobban hasznosul, mint a felhőszakadás, illetve utóbbi foltszerűsége, egyenletlen eloszlása miatt a pontszerű mérések adott helyre nem adnak biztos információt, mivel 2-3 km távolságban egy-egy hónap csapadéka 60-80 mm-rel is eltérhet.
Jó példa erre, hogy 2014-ben az éves átlaghőmérséklet a legmagasabb volt addig a mérések kezdete óta, mégis sokfelé alig vagy nem érett meg a szőlő, borzalmasan rossz évjárat lett.
Az addig mért legmelegebb évben ez elég jó bizonyítéka annak, hogy az adatok nem feltétlen adják vissza a valóságot, pláne ha talajról, természetről, növényekről beszélünk.