Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Attól függ honnan nézzük, úgyhogy nem mondom, hogy nincs igazad, hiszen az adatok magukért beszélnek. Viszont tavaly itt Kecskeméten minden idők legsúlyosabb aszályos periódusát éltük. Már a nyár eleji bárikus mocsarat is kiblicceltük érdemi csapadék nélkül, majd jött az augusztusi 1 hónapos hőhullám, mikor esély sem volt már rá. Június 9-12 és július 27. Ezeken a napokon kaptunk heves zivatart 2018-ban, ami produkált egy-egy kiadós öntözést, szinte felhőszakadást. Ugye tudjuk, hogy ez utóbbi rosszabbul hasznosul. Ami pedig jött utána az szinte csapadékmentes időszak volt, talán ott szeptember elején szenvedtünk össze 10-20 mm-t még a záporokból, és szeptember 22-én az "évszakváltó" hidegfrontkor egy keveset.
Idén nem sorolom mennyi csapadékot kaptunk, igaz jó része heves zápor, zivatar, felhőszakadás volt, ám a nyár nagy részében nem alakult ki tartós aszály térségemben, eleinte a Kisalföld és a Jászságban uralkodott olyan helyzet, ami már jelentős, itt-ott súlyos aszálynak volt betudható. Végül pedig a szokásos Délkelet-Alföld is csatlakozott. Ami most az októberi hónapot illeti az tény, hogy fokozódó aszállyal telt, úgyhogy a tavalyi után végül csak kifogtunk egy megint kritikus októbert, bár szeptember sem volt az a nagyon csapadékos fajta.
Egy szó, mint száz, ha azt nézzük az elmúlt években nem nagyon volt olyan, hogy vagy a szárazság, míg máskor az özönvíz ne okozott volna gondot. Gondolok itt 2012 rekord aszályos nyarára pl. majd 2014 kifejezetten esős nyarára, mikor a magyar monszun idejét éltük. A mérleg egyensúlya a mai szélsőségekkel teli világban nemigen fog beállni, vagy ez az oldal erősödik vagy az. Lehet jövő nyáron megint monszunos nyarat fogunk ki, de az is lehet, hogy egy újabb veszedelmesen aszályos, forró nyár elé nézünk 2020-ban. Ilyen távlatból nemhogy a nyarat, még az idei telet se lehet megfogni, így feltételezni bármit lehet. 2002/2003 tele igen csapadékos, hírhedt hóviharairól emlékezetes, majd ne feledd 2003 nyara száraz, aszályos, tartós hőhullámokkal spékeltre sikerült. Igaz, pont abból az évből való a 2003. október 23-24-i havazás.
Hogy még egy emléket írjak 2017. október 29-én érkezett a Nárcisz orkán, 6 megyére piros figyelmeztetés volt kiadva a várható szélvihar miatt. Kora délután zivatart,. apró szemű jégesőt okozott Kecskeméten a front előtt vonuló záporos zóna, amit 90-95 km/h-át elérő kifutószél kísért első hullámban. Délután 5 órakor érkezett a második hullám, 100-120 km/h szélrohamokat mértem, az OMSZ 113 km/h, én 122 km/h maximumot . Ez pedig rekord, ugyanis ilyen erős széllökést még nem regisztráltam Kecskeméten, se előtte, se utána. Sajnos rengeteg kár keletkezett, sok fát döntött ki és épületeket is megrongált az orkán. Másnap reggel a pusztítás nyomai olyanok voltak, mintha éjjel valami háború zajlott volna. Konténerek felborítva, jelzőtábla kidőlve vagy elhajolva, szemét tönkelege az utcákon, kidőlt vagy letört fák, redőnyök maradványa.
Idén nem sorolom mennyi csapadékot kaptunk, igaz jó része heves zápor, zivatar, felhőszakadás volt, ám a nyár nagy részében nem alakult ki tartós aszály térségemben, eleinte a Kisalföld és a Jászságban uralkodott olyan helyzet, ami már jelentős, itt-ott súlyos aszálynak volt betudható. Végül pedig a szokásos Délkelet-Alföld is csatlakozott. Ami most az októberi hónapot illeti az tény, hogy fokozódó aszállyal telt, úgyhogy a tavalyi után végül csak kifogtunk egy megint kritikus októbert, bár szeptember sem volt az a nagyon csapadékos fajta.
Egy szó, mint száz, ha azt nézzük az elmúlt években nem nagyon volt olyan, hogy vagy a szárazság, míg máskor az özönvíz ne okozott volna gondot. Gondolok itt 2012 rekord aszályos nyarára pl. majd 2014 kifejezetten esős nyarára, mikor a magyar monszun idejét éltük. A mérleg egyensúlya a mai szélsőségekkel teli világban nemigen fog beállni, vagy ez az oldal erősödik vagy az. Lehet jövő nyáron megint monszunos nyarat fogunk ki, de az is lehet, hogy egy újabb veszedelmesen aszályos, forró nyár elé nézünk 2020-ban. Ilyen távlatból nemhogy a nyarat, még az idei telet se lehet megfogni, így feltételezni bármit lehet. 2002/2003 tele igen csapadékos, hírhedt hóviharairól emlékezetes, majd ne feledd 2003 nyara száraz, aszályos, tartós hőhullámokkal spékeltre sikerült. Igaz, pont abból az évből való a 2003. október 23-24-i havazás.
Hogy még egy emléket írjak 2017. október 29-én érkezett a Nárcisz orkán, 6 megyére piros figyelmeztetés volt kiadva a várható szélvihar miatt. Kora délután zivatart,. apró szemű jégesőt okozott Kecskeméten a front előtt vonuló záporos zóna, amit 90-95 km/h-át elérő kifutószél kísért első hullámban. Délután 5 órakor érkezett a második hullám, 100-120 km/h szélrohamokat mértem, az OMSZ 113 km/h, én 122 km/h maximumot . Ez pedig rekord, ugyanis ilyen erős széllökést még nem regisztráltam Kecskeméten, se előtte, se utána. Sajnos rengeteg kár keletkezett, sok fát döntött ki és épületeket is megrongált az orkán. Másnap reggel a pusztítás nyomai olyanok voltak, mintha éjjel valami háború zajlott volna. Konténerek felborítva, jelzőtábla kidőlve vagy elhajolva, szemét tönkelege az utcákon, kidőlt vagy letört fák, redőnyök maradványa.