2018. november 1-jén pedig 25.8 fok volt Körösszakálon, de a február 28-án mért sárvári 23.5 fok is olyan. Szélsőséges időjárás pedig a globális felmelegedéssel függ össze, nyilván a halálos áldozatokat követelő olasz-görög területeken tomboló viharok sem példa nélküliek, de mindenképp extrém esetek és magyarázattal szolgálhat a Föld átlaghőmérsékletének a fokozatos emelkedése arra, hogy Európában is rendkívüli viharok, erősebb tornádok alakulnak ki.
Persze ki mit lát bele. Szerintem ahogyan a zabari 3.5 fok és a Kárpátok délkeleti részén, a Tátrában kialakult hóesés júliusban kirívó, épp olyan durva a novemberi kivirágzás, késő nyári meleg 25-26 fokokkal.
Csak összességében érdemes a dolgok mögé nézni és akkor látható a mérleg két karja, hogy mikor merre húz igazán és hiányzik az egyensúlyhoz közeli állapot ami azért az évszakok alakulásában régen több mértéket ismert. Mondjuk én mindig is támogattam, hogy régen is voltak ehhez hasonló esetek, azonban 2019 felé járván ez már kezd túlzássá fajulni kissé és szemmel láthatóan komolyabbá válni.