A helyzetet még tovább bonyolítja a tavaly életbe léptetett jégeső elhárítási program, amely szerintem szintén bekavar  helyi hatások tekintetében. Arra utalok, hogy csak bizonyos meteorológiai feltételek esetén szabadna ezt is alkalmazni, mert különben egyszerűen nem esik az eső nagyobb térségeket érintve, kisebb területen viszont özönvíz szerű esőket okoz. Tavaly a rekordnak számító, szám szerinti 54 zivataros nap ellenére a mérőhelyem, és tágabb környezete alig kapott csapadékot. Az eddigi biztosnak vélt szituációk, amelyek eddig szinte 100 % is eséllyel zàport zivatart okoztak, tavaly már nagy számban száraz zivatarokat eredményeztek. Még ennyi száraz zivatart nem észleltem. Megfigyelésem, tapasztalatom a zivatarok kialakulását illetően a következők. Idő előtt hatalmas üllőket növesztettek  a felhők, mintha nem alakultak volna ki  benne a nagyobb jégszemek, a rengeteg kondenzmagvazás miatt. A kürtőhatás ezeket az elaprózott jégcsírákat kis területen a nagy labilitás hatására tovább emelte, plussz még nagy területről óriási hőt vont el az egycellás konvekció, elvágva a további zivatarok energia utánpótlását. Leesni nem tud a jég a kis tömege miatt, ami a multi cellák kialakulásához elengedhetetlen lenne. A nagy területen borultságot okozó üllő, szintén elvágja a hőutánpótlást, amely ugyancsak megakadályozza a multi cellás konvekciót, Nem tudom mikor vesztenénk többet,  egy minimális veszteséggel együtt kellene élni , vagy pedig a helyi hatások befolyásolásával megfosztani olyan területeket az esőtől ahol egyébként a kondenzmagvazás nélkül is esne. Nagyvonalakban ennyit. Vagy ez csak véletlen? Egyéb észrevételt, tapasztalatot szívesen meghallgatok.