Kecskeméten több mint 15 éve élek, és valóban meg tudom erősíteni, objektív alapokra támaszkodva, hogy nem volt ilyen súlyos aszály, hogy közel 150 mm-es csapadékhiány legyen, valamint tavaly július óta ennyire csapadékszegény legyen az idő hosszadalmasan, leszámítva decembert, kiváltképp januárt, mikor utóbbi hónapban felénk tartós hótakaró alakult ki, de nem nagy menyiségben. Aztán februárban minden ott folytatódott, ahol novemberben abba maradt. Ezt a szívós fák is megsínylették, ugyanis a parkban lévő kínai nyárfák, platánok korhadnak, kopaszodnak, igaz ez a kínai nyárra főleg. Pedig itt nem egy igényes növényről van szó, ami sok vizet kíván, hiszen mélyen gyökerezik. Aztán az igényesebb, vízigényes növényekről még csak szót sem ejtettem.
Viszont azt nem mondanám, hogy ez már nem változik, 2010-2014-2017 meglehetősen csapadékos évek voltak. 2011 ezzel szemben rendkívül csapadékszegény, 2012 ismételte ezt sőt komoly forróság is kialakult, napokon át 35-40 fok körüli hőséggel, 2013 szélsőségesen alakult ezen a téren, aztán 2014 csapadékos volt, 2015 kb átlagos, de volt ott is nyáron aszályos helyzet persze. 2016 csapadékos év volt és kevésbé meleg,  2017 pedig átlagos csapadékú lett, augusztusban alakult ki szárazság, ellenben szeptemberben sok eső érkezett, felszámolva azt.

Most csak így spontán 2010-től nézve a 2018 nyarának második felétől beálló aszály valóban rendkívüli, de nem példa nélküli, sőt visszamenve a távolabbi múltba az 1980-as évektől kezdődött az egyre határozottabb felmelegedés, nyaranta fokozódó hőhullámokkal, gyakoribb aszályos periódusokkal. Az éghajlatváltozás folyamatában van, ergo globális felmelegedés, viszont ez mint írtam máskor is, a szélsőségek fokozódását jelenti, nem a folyamatos aszályt. Előbb-utóbb be fog ütni egy 2010-2014-hez hasonló, árvizes időszak is. Benne van a pakliban, és amit én látok nagyobb problémának a nem egyenletes csapadékeloszlás.