Ez nem Neked szól konkrétan, csak reagálni szeretnék. Ugyanis nincs olyan év, évszak, hogy valamiért ne menne a siránkozás.  Egyszer az van, hogy add már uram az esőt, máskor pedig az ördög vinné már el ezt a rengeteg esőt.  nevet lesz még itt gond majd az esők miatt is, gondolok itt a villámárvizekre stb. Elég arra gondolni ami tavaly volt a Bükk- Szilvásvárad térségben.  Apámék házában térdig ért a víz. 79 éve alatt sosem élt meg ilyet, pedig látott már nagy zuhékat, de ilyet nem élt még. Ettől függetlenül összességében kánikulában gazdag, aszályos, száraz volt a tavalyi nyár. Egyenletesen érkező csapadekhozamok pedig ritkák,  a globális felmelegedés mint írtam a szélsőségek gyakoriságának a növekedését hordozza magában. Ez minden évszakban fellelhető. Az tény, hogy a múlt században is voltak forró nyarak. Azt látom,hogy az elmúlt 18 évben (2000 óta)  a forró nyarak fölényben vannak a kemény telekkel ellentétben. 2003, 2012, 2017 hozott igazán tartós és kemény hideg időszakot.  A köztes években is voltak havas, hideg periodusok, de az említett években vérmes hidegek és nagyobb havak voltak tartósan. Nem utolsó , hogy 2003, 2012 Vojejkov-tengely kialakulását hozta februárban.  Ellenben ha a nyárra gondolunk most, kevés olyan páros lenne, mikor nem volt legalább 1-2 hetes olyan hőhullám, ami 35-40 fok közötti napokat ne hozott volna. 2010 óta csak nőtt a számuk,  2014 volt bő csapadekhozamú. A többi év 2010 óta szárazabbnak, aszályosabbnak bizonyult, kevésbé forró 2014 és 2016 volt, de igy is toplistások. A 2000-es évek elején 2003-ban Nyugat-Délnyugat-Európában áldozatai voltak a rendkívül tartós hőségnek. Nálunk ugyan 2010-ig rövidebb és kevésbé agresszív hőhullámok jelentkeztek, ami alól kivétel 2007. Az év júliusa ennek a századnak eddig a legmarkánsabb kánikulai epizódját rejti. Mint tudjuk 1921 óta a 41.9 fok a második legnagyobb abszolút hőmérsékleti rekord hazánkban. Az Szerep településén 42.2 fok volt augusztus közepén, napra pontosan most nem tudom megnézni, talán 12-e. Ez is annak tanúsága,  hogy a múlt században is voltak embert próbáló melegek, noha talán nem is hetekig kitartóan. Sokszor rövidebb életű prefrontális szubtrópusi melegadvekciok voltak. Mostanság pedig beragad egy verkli és bedöglik a légkör huzamosabb időre. Az elmúlt évtized nyarai ezt tükrözik is zömében. A tavalyi különösen, bár ott a kánikula a tartósságában volt komoly, erejében kevésbé. Legalábbis objektív szempontok szerint. Aztán az egyre gyengébb,  rövidebb telek. Tavaszra kitolódó fagyok, fagykárok. Idei az eddig persze kivétel ezen a téren, és ez erősíti a szabályt mint tudjuk. Ugyan nem végeztem hosszú távú kutatást ez ügyben, de összevetve az analiziseket és egyéb adatokat a múltból talán nem is mese ez a globális felmelegedés, sőt. Annál inkább valóság. Az pedig tény, hogy a média sok minden túlzással és torzítással adja vissza elénk.  Az ember a légkört bizony képes tönkre tenni, ami egy hosszútávú több generációs időt ölel fel. A mi átlagéletkorunk édeskevés ahhoz, hogy ennek következményeit kitapasztaljuk. Érezni érezzük már, hiszen az évszakok felborulása, a megszokottól melegebb periódusok számszerűen is tükrözik.