A pénteken  megerősödő olykor viharossá fokozódó északi, északkeleti szél kicsit haza vághatja a növekvő légszennyezettséget és az influenza vírust ami még mindig terjeng, és a napokban a gyenge légáramlás miatt még inkább kedvező feltételeket nyert. A friss, tiszta, de fagyos légtömegnek ennyi előnyét vehetjük legalább. Bár a mai vérpezsdítő +15.7  fokos igazi tavasz után egyre kevésbé hiányzik az embernek megint a vastag kabát, sál, sapka, kesztyű. Ugyanis az ECM alapján még  a legmelegebb órákban is fagypont közelében, illetve csak kevéssel felette lehetne a maximum. Ehhez párosulna a kezdetben viharos északkeleti légáramlás, ami a hőérzetet a béka feneke alá vinné. 
Hajnalban, reggel viszont lehetnének a szélvédett vidékeken -10 fok körüli, alatti fagyok is. Fagyzugokban ha bejön az ECM, az hozhat -12, -13 fok körüli értékeket is, persze ehhez le kellene gyengülnie a szélnek amire azért nem sok sansz van, bár északkeletről vannak kevésbé szeles régiók is.

A szinoptikus ciklus egyelőre nem változik számottevően, az omega blokk keleti peremén helyezkedhetünk el kezdetben. Link
A  magasnyomás centruma azonban retrográd mozgással nyugat felé helyeződhet, ez látható 168 óránál.  Link  Északnyugat felől enyhébb, melegebb levegő sodródhat a medencébe átmenetileg. Link

Végül 240 óránál látható, hogy az AC a Skandináv-félsziget felé orrosodhat, és újabb ciklon gördülhet le, ami hidegöblítést is sejtethet. Link   Link

A GFS is számol egy újabb hidegleszakadással a jövő hét közepére. Egyelőre az összkép azt mutatja, hogy bár vészesen közeledik a tavasz naptárilag is, de a kitavaszodást bizony még hidegfrontok, hideglöttyök zavarhatják meg időszakosan. Amire alig van esély, az nagyobb mennyiségű csapadék. Ha ez így folytatódik tartósan, akkor ezek a hideglöttyök tényleg csak arra lesznek jók, hogy bele piszkítsanak a tavaszba. Hiszen itt már azt sem mondhatjuk, hogy előbb jöjjön a hideg, aztán jöhet a hó is... március felé erre már kicsi az esély. A jobb az lenne ha a Földközi-tenger nyugati medencéjében történne ciklongenezis, mert ezekkel a görög területek feletti ciklonokkal semmire sem megyünk, távol maradnak, hatással nem lesznek ránk. Omega-helyzetekben pedig leginkább nagy csapadék akkor tud kialakulni  ha a délnyugati vagy délkeleti részek felett elhelyezkedő teknőt uraló ciklon környezetében terül el a medence.  Fontos, hogy a ciklontól északkeletre, vagy pedig északnyugatra masszív anticiklon foglaljon helyet. Egyelőre ilyen felállásra nem sok esélyt látni hiszen a gerinc középpontja az óceán felett (nyugati hosszúság 10. foka) vagy a Brit-szigetek nyugati régiói felett kellene, hogy húzódjon. Viszont az észak-atlanti ciklonok dühöngése az AC-t nem igazán engedi nyugat felé terjeszkedni, az óceánra még mindig kizúduló fagyos légtömegek megfelelő táptalajt biztosítanak a ciklonoknak. Ami nem jó, hogy tőlünk délre a magas légnyomású terület hatalmas részt elfoglal, az AC-t meleg levegő tölti ki, így mediterrán ciklongenezis esélyei sem állnak fenn, hiszen nem biztosított a légtömegek keveredése, találkozása. Magyarán döglött a légkör a Mediterráneumban, ahol már igazi tavasz van, az Ibérián 20 fok körüli, feletti maxokkal. 

Egy áttörésre lenne szükség, ami szépen leépítené az omega blokkot, és dél felé is eljutna a hidegebb levegő, vagy az Alpok térségét is elérnék a hidegfrontok amik akár a behullámzás által, szintén kedvező feltételeket teremtenének a ciklongenezishez a Földközi-tenger vidékén. Ami szent, hogy ezekkel az omega csúcsán lepörgő ciklonokkal, hidegfrontjaikkal a száraz hidegöblítéseken kívül sokra nem megyünk.

Egy zonálisabb cirkuláció kibontakozása már csapadékkal is kecsegtethetne, és az ilyen helyzetekből még félblokkok is létrejöhetnek északnyugati áramlással, frontokkal, számottevő csapadékkal, viharos hózáporokkal.