Ma érdekeset álmodtam....(azért írom le mert, dátumot is láttam az álmomban, és meg is jegyeztem) 
Kicsit ugyan kesze-kusza, de a lényeg, hogy Pécsen voltam, este volt és másnapra nagy havazásokról néztem előrejelzést, amit nagy nagy örömömre Vissy Karcsi bácsi jelentett be. Ami utólag (ébredés után) még feltűnt, hogy régi ikonok voltak a jelentésben még a kressztáblákra is emlékszem, illetve egy örökbecsű mondatra, miszerint: "Aki teheti, ne induljon útnak!!" 
Sajnos a többire nem emlékszem az időjárás jelentésből, csak az országos hóikonokra, meg arra a bizonyos mondatra.
Majd hajnalban arra keltem a rózsadombi lakásban, hogy brutálisan szakad a hó, és komoly szél mellett volt mindez folyamatban. Aztán szokásomhoz híven felöltöztem, hogy buszozni induljak a városban. De mindezek előtt ránéztem a naptárunkra, ami ilyen csúszkás volt, (és a való életben is minig ilyet vettünk) a piros négyzet január 22.-én állt a 2019-es naptáron. Szóval lementem a megállóba, ahol méltatlankodó embertömeggel, és el nem takarított sípcsontközépig érő hótakaróval találkoztam. Még most is beleborzongok, milyen érzés volt az a pillanat. (Gyerekkoromat idéző....sóhaj!!) Innentől zagyva lett, mert egyenes vonalon eljutottam a busszal régi Sziget úti lakásunkhoz, és oda mentem haza, de a lényeg, hogy a hó végig jelen volt és mikor leszálltam a szlivennél, derékig ért, vilagos volt, de ömlött akkor is. 
Mikor benyitottam a lakásba, köszönt az asszony, azután meg ébresztett. ... laza Szóval elég nyűgösen keltem, de muszáj volt, így hősiesen álltam neki a kávét főzni.nevet
Egész nap ez járt az eszemben, s elnézést, hogy a fórumot terhelem, de gondoltam leírom.
Remélem bejön, apró szépséghiba, hogy közöm nincs jelenleg Pécshez, de ki vagyok én, hogy elvegyem tőletek a jót.
Ha gondoljátok modik, helyezzétek át a megfelelő fórumba, de kérlek ne töröljétek legalább január 22.-ig. 
Köszönöm!