A hidegpárna kialakulásában alapvetően két dolog a döntő: milyen nedves a megülepedő hideg légtömeg (a talaj közelében - köd, vagy az alacsonyabb légrétegekben - Stratus), illetve, hogy milyen erős melegedés jön rá felül és milyen gyorsan, azaz mennyire lesz stabil az inverzió. És mindez persze tartós (legalább 5-7 napos) anticiklonnál érvényes, mert ami csak pár napig húzódik fölénk, az általában nem okoz hidegpárnát, legfeljebb regionálisan.

Én egyébként fordítva mondtam, magának a hidegpárnának nincs hatása a nagytérségi áramlásra. Mert az alapfelvetésed az volt, hogy ha nincs hideg időszak a téli időszak elején, akkor már "nincs is puskapor". Bár mondjuk amiket össze írogattál itt, az már eleve jókora önellentmondás, főleg ez a kettő (hiszen eleve teljesen más légköri helyzetek ezek).

"Egy-egy havaseső, hózápor, néhány gyengén fagyos éjszaka. És főleg pár komolyabb hidegöblítés, ami ezeket hozza. Ha semmi ilyen nincs dec. elejéig, félő, hogy nincs is  "puskapor" egyáltalán."
vs.
"Vagy volt egy paffanat november elején/közepén, majd folytatódott az enyhe idő. Egy kivétel van: a tartós anticiklonális, hidegpárnás, ködös idő. Az ilyen november után nemegyszer komolyan bezizzent a zimankó decemberben."