Nem tudom, hogy áll a szibériai hófelhalmozódás, és nem is nagyon érdekel. Ugyanis ez  -vagyis a hatalmas hómezők fölött valószínűleg létrejövő hideg légtömeg- feltehetőleg csak abban az esetben játszik, ha meridionális a cirkuláció, és a szibériai hideg nyugat felé tud lopózni.
Nagy zonális uralom idején a nyugatias áramlások nem hagyják a szárazföldi hideget tért hódítani felénk, legyen az akármilyen óriási mennyiségű.
A decemberi cirkuláció jellegére pedig a szeptemberi makrocirkulációs jelleg van hatással. Ha szeptemberben az Észak-Atlantikumban az átlagnál magasabb a nyomás (azaz anticiklonális az idő), Közép-Európában pedig a megszokottnál alacsonyabb, úgy decemberben valószínűbb a meridionalitás, nálunk, elsősorban hátoldali pozicióval. És vica versa.
Kérdésként felmerülhet, hogy a nagy szibériai hófelhalmozódás, a következményes hidegfelhalmozódással hatással lehet-e a december makrocirkulációs arculatára Közép-Európában. Rákérdeztem erre Hari Seldon-nál, aki azt válaszolta, hogy van ugyan korreláció a kettő között, de nagyon gyenge. Egy egészen kicsit növeli nálunk a meridionalitás valószínűségét a sok szibériai hó, de a hatás jelentéktelen. Fentiek miatt tudtommal Hari utóbb ki is vette az anomália indexből a szibériai hófelhalmozódást reprezentáló összetevőt.