Az igaz, hogy hőhullámok gyakran heves "viharokkal" (szakszerűen: zivatarok!) oldódnak. Hiszen a talajközeli légrétegek erős felmelegedése növeli a labilitást (feláramlásokra való hajlam), valamint a meleg levegő sokkal több nedvességet képes magában tartani a hűvösebbnél.
A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Ha pl. megnézed a GFS "CAPE+Lifted Index" térképeit, láthatod, hogy a nagy labilitású területek nem feltétlenül esnek egybe a legmelegebbekkel, valamint a nagy csapadékúakkal. A labilitás ugyanis nemcsak attól függ, hogy lent milyen meleg van. Az érem másik oldala, hogy fent milyen hideg van.
A nedvesség amellett advektálódhat, de "devektálódhat", elszállítódhat is egy adott területről. Kérdés továbbá a szélnyírás és örvényesség is (pl.ciklon kapcsán mennyire jön fölénk a jet) Számít a hidegfront mozgása, sebessége: mekkora kényszeremelést tud produkálni.
Szóval, itt nagyon bonyolult jelenséggel állunk szemben.

Tessék olvasgatni a fejlécen a "Tudomány" címszó alatti Kislexikont!