Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A sárguló fű nyáron önmagában szerintem teljesen megszokott jelenség, még akkor is, ha átlag körüli a csapadék. Szóval ez igazából szerintem már a szárazságnak sem egy jó "jelzője", nem, hogy az aszálynak. Persze most annyiban más a helyzet, hogy a szokásosnál korábban sárgul, ami jelezheti a szárazságot, de önmagában még ez is kevés.
------------
Már nem neked, de még ide kapcsolódik, és nem nagyon szokott szó esni róla, hogy a (havi átlagos) potenciális evapotranszspiráció (PET), vagyis a növényekből és a talajból származó lehetséges párolgás májustól szeptemberig éghajlatilag is nagyobb az ország területén, mint az átlagos havi csapadékösszegek! Ez azoknak szól elsősorban, akik átlag körüli csapadékösszegek mellett is állandóan amiatt panaszkodnak, hogy öntözni kell, és arra várnak, hogy annyi csapadék essen, hogy ne kelljen. Márpedig ez alapján is látszik - meg hát alapból is köztudott -, hogy Magyarországon öntözés nélkül nem igazán működik hatékonyan a mezőgazdaság, sem nagyban, sem kicsiben (otthon a kertben). Nekünk volt anno az egyetemen ehhez kapcsolódó egyszerű számítási modell, ami visszaadta, hogy a természetes körülmények mellett (100%-os talajnedvességből kiindulva) júliusra elfogyna a talajnedvesség, és októbertől kezdene csak ismét növekedni. Persze ez egy elnagyolt példa (vagy ha úgy tetszik, nagyon leegyszerűsített modell, már csak azért is, mert a napsütést pl. a havi lehetséges maximumok átlagával számítja, de nyilván olyan nincs, hogy egy hónapban végig 0 okta felhő van az égen és napkeltétől napnyugtáig végig süt a nap), a valóságban azért nem teljesen így működik a dolog, de személtetésre mégis alkalmas.
------------
Már nem neked, de még ide kapcsolódik, és nem nagyon szokott szó esni róla, hogy a (havi átlagos) potenciális evapotranszspiráció (PET), vagyis a növényekből és a talajból származó lehetséges párolgás májustól szeptemberig éghajlatilag is nagyobb az ország területén, mint az átlagos havi csapadékösszegek! Ez azoknak szól elsősorban, akik átlag körüli csapadékösszegek mellett is állandóan amiatt panaszkodnak, hogy öntözni kell, és arra várnak, hogy annyi csapadék essen, hogy ne kelljen. Márpedig ez alapján is látszik - meg hát alapból is köztudott -, hogy Magyarországon öntözés nélkül nem igazán működik hatékonyan a mezőgazdaság, sem nagyban, sem kicsiben (otthon a kertben). Nekünk volt anno az egyetemen ehhez kapcsolódó egyszerű számítási modell, ami visszaadta, hogy a természetes körülmények mellett (100%-os talajnedvességből kiindulva) júliusra elfogyna a talajnedvesség, és októbertől kezdene csak ismét növekedni. Persze ez egy elnagyolt példa (vagy ha úgy tetszik, nagyon leegyszerűsített modell, már csak azért is, mert a napsütést pl. a havi lehetséges maximumok átlagával számítja, de nyilván olyan nincs, hogy egy hónapban végig 0 okta felhő van az égen és napkeltétől napnyugtáig végig süt a nap), a valóságban azért nem teljesen így működik a dolog, de személtetésre mégis alkalmas.