Szerintem ilyen szélsőségek mindig is voltak a világban, csak korábban nem kerültek ennyire a figyelem központjába (a rendszerváltás előtt eleve nem is nagyon jöttek hírek nyugatról, de pl. a csernobili katasztrófát is sikerült eltitkolniuk, szóval el lehet képzelni, mennyi időjárási katasztrófát is kiszűrhettek akkoriban).

Az éves csapadék növekedése pedig, ahogy írtam, országosan jellemző. Ez pl. Debrecen, itt is jól látszik, hogy a 90-es évek közepéig tartó csökkenő tendencia után kisebb emelkedés volt. Link Budapest is hasonló: Link És Szeged is (itt ugyan a 2003-as extra száraz év kilóg): Link Persze az jó kérdés, hogy ez az emelkedés csak átmeneti-e (hiszen ilyen időszakok voltak régebben is), de ezt egyelőre még nem tudhatjuk.

A hurrikánok esetében a tengervíz hőmérséklete mellett még sok dolog döntő, főleg a Mexikói-öbölben. Ott például a szélnyírás is nagyon gyakran bejátszik. Egyébként Katrina gyengült jelentősen a partot érés előtt, 5-ösről 3-asra. Link Gustav viszont már a Mexikói-öböl déli felén legyengült 2-esre, és utána a partot érésig nem változott az erőssége: Link Ike pedig szintén 2-esként ment végig az öbölben, és úgy is ért partot, tehát nem volt erősebb, mint Gaston: Link És bár anyagilag valóban több kárt okozott Ike, mint Gaston, az áldozatok számában már fordított volt a helyzet.

Azt egyébként nem vitatom, hogy a szennyeződéseknek köze lehet az ilyen dolgokhoz, de messze nem akkora mértékben, hiszen az egész légköri rendszert nagyon összetett folyamatok alkotják, amiknek csak egy része kapcsolódik az óceánokhoz.