A térképet az Élet és Tudomány frissen megjelent számában láthatod az anoxiás víztestekről.

2010-ben Magyarország csapadékos területre került a régión belül, ugyanakkor a  szomszédos országokban nem volt ilyen mértékű csapadékbőség, mint abban a sávban, ahol Magyarország volt  (mintha egy nagy "összeáramlás"-szerű jelenség lett volna.) Tőlünk keletre komoly anticiklonok voltak, úgy emlékszem, 2010-ben. 2010  nyarán,  Moszkva  környékén,  aszály miatt súlyos erdőtűz pusztított. ((  Csapadékosabb volt a 2010-es év pl. Pakisztánban is, az ott megszokotthoz képest.  ))

A 2010-es eseményt követő 6 évben (ennyi időt írnak az óceáni élővilág regenerációjára)  mind az USA  déli partvidéke, mind Európa átélt néhány csapadékszegényebb időszakot a sokéves átlaghoz képest. 

A 80-as években súlyos harcok folytak az olajtermelő országokban és nagy mennyiségű nyersolaj szennyezte a környezetet. Érdekes lenne megnézni, hogyan reagált akkor pl. az indiai monszun erre a szennyezésre?  Nem konkrét, kis területekhez kötődő  távolhatásokra gondolok, hanem sokéves, az egész bolygóra kiterjedő környezetszennyezési trendekre, amelyek 2-8 éves időintervallumban, és kontinensnyi területen okoznak változásokat az időjárásban.

Környékeden valóban csapadékosabb trendek mutatkoztak az elmúlt 10 évben;  ugyanakkor ha Nyírséget, Zemplént, Börzsönyt írná le valaki a Tőled tapasztalt (hálás köszönet érte!!!) alapossággal, ott lehet, hogy más tendenciákat látna a sokéves statisztika.

Az Adria partján, és Itáliában is megszokott a bőséges csapadékot adó, kis területre kiterjedő zivatar. Mégis, az elmúlt években rommá mosott hegyoldalak, utak, hidak évtizedek óta megálltak azon a helyen - nem gondolom, hogy csupán a média tehet róla, hogy több ilyen jelenségről hallunk mostanában, más földrészekről is.

Mint ahogyan az erdőkárok a Tátrában (széldöntés, később erdőtűz)  Szlovéniában (jég), majd később Normafánál, Börzsönyben (jég) és idén áprilisban  a Bükkben (hótörés) keletkezett súlyos erdőkárok is többéves, egészséges állományokat érintettek. Ezek az erdők évtizedekig a szélsőséges időjárást kisebb sérülésekkel kiheverték, és nem csak az erdőgazdálkodás műveletei, hanem a szokatlan időjárási jelenségek is hozzájárultak az erdők veszteségeihez.

Görögország, Oroszország (pl.  Moszkva,  Chita Transbaikal), Ausztrália, USA területein az erdőtüzekről halljuk, hogy a méreteik és aktivitásuk statisztikailag növekvő tendenciát mutat.  Ennek a növényzet kiszáradása is oka lehet - és itt jutottunk a "szárazodás" kifejezéshez.

Az "El Nino áramlata" valóban pontatlan (bocsánatot kérek érte) ,   arra az  egyenlítői áramlatra,  amely  által szállított víz-hőösszeg évenkénti változása  körvonalazza az El Nino / La Nina jelenségeket. - de állítom, hogy a meleg vízen kívül, komoly mennyiségű szennyet szállít, amelyet a társuló áramlatok azután szétterítenek a Csendes-Óceán medencéiben.

Állítom, hogy a holt víz a felszínen jobban felmelegszik, mint az élő, mert
 - a beérkező napenergiát az élő plankton szerves anyagok felépítésére használja
- az élő plankton 100 m mélységig igen komoly keverő hatást gyakorol a vízoszlopra, kiegyenlítve ebben a (még így is vékony) rétegben a hőmérsékletet.
Szennyezett, holt vízben ezek nem működnek, a teljes energia a vizet fogja melegíteni.

Érdekes, hogy a Katrina hurrikán idején a folyódeltából kiáramló víz hőmérséklete különösen magas volt. Te jobban tudod, miként táplálkoznak / terelődnek a meleg víz fölött a hurrikánok.
Évekkel később New Orleanst lezárták, és az üzemeket bezárták egy közeledő (Gustav?) hurrikán miatt. A  képződmény  lényegesen legyengülve ért partot. Testvére, az IKE hurrikán viszont komoly károkat okozott Texasban.
Az utóbbi esztendők produkálták, már az olajszennyezés után, New York szélviharát is, amely a Metró alagútját öntötte el.