Solymáron, a 2003-as eléggé száraz esztendőben, viszonylag fiatal fák voltak a kertben. A 8 hónap csapadékhiányt, öntözés nélkül szépen kibírták.  Ha engeded mélyre legyökerezni (hetente öntözni, akkor 2-3 vödör víz/fa)  akkor Érden is szépek lesznek. A gyepbe  a vadfüveket érdemes betelepíteni,  a gyerekeket pedig a szalmakalap-viselésre kell rászoktatni.

Ezen a héten az Élet és Tudomány hozott egy szomorkás cikket a tengerek anoxiás területeiről, térképpel...  "fuldokló tengerek". Ők megállnak ennek megállapításánál, én viszont továbbmennék most.

Látható a térképen,  mennyire jól korrelál a  vegyszerekkel legszennyezettebb területekkel a 100 m mélységben mért  oxigénhiány. (Ne feledjük: az "El Nino" áramlata szállítja Ázsia környezetvédelemmel nem tompított vegyiparának összes szennyét Amerika partjaihoz...  amit a multicégek kiszerveznek megkerülendő a hazai szabályokat: visszakapják a tengeráramlatokkal... ahogy - a sors fintora - a British Petrol rekordfúrásának eredménye is a Golf-áramlattal eljutott  Európa partjaira... bár a BP talán nem így akart olajat importálni. - 2010. Deepwater Horizon)
A szennyezett tengeren  algák se élhetnek az egészséges, kiegyensúlyozott ökoszisztémákban, megváltozik a fajösszetétel, anyagcsere, táplálékfelhasználás dinamikája.

Itt nem pörög eredeti, szabályozott módján  a dimetil-szulfid ciklus sem, ennek lesz azután következménye a légkörben - merem állítani, hogy globális mértékben!! -  a kristályosodási magok hiánya.
- és  a felhőképződés visszaesése, amit sajnos a jégágyúk közel se pótolhatnak...  A légkör erősödő széllel,  erős villámtevékenységgel, kevés csapadékkal és gócosan lehulló nagy csapadékokkal reagál a felhők munkájának hiányára: mert hiszen a víz fázisváltó hőkapacitása hatalmas hőösszegeket képes függőleges irányban is, vízszintesen is szállítani, amit a párás levegő nem tud önmagában megtenni, csak a kristályosodási magok segítségével.

Ha kevés a kristályosodási mag: csak gyűlik a "kraft" a légkörben, ha sok: csendes eső, jó csapadékeloszlás, és magas albedo értékkel bíró felhők hűsítik a felszínt.

A tenger védekezik: az  algavirágzás  pörgeti a biogeokémiai folyamatokat, az eutróf / hipertróf foltok több dimetil- szulfidot, több  kristályosodási magot is termelnek, hogy a meglévő kihullható csapadék valós felhővé alakulhasson az algavirágzó  térségben. Az algák pusztulása után az elhalt szerves anyag lesüllyed a mélybe, hogy ott majd egyszer olajjá alakuljon. A tenger munkájához viszont idő kell. Egyelőre az egyensúlyt a vegyszer-és gyógyszeripar látszik megnyerni - legalábbis ideiglenesen.

Szerintem a klímaváltozást a háziasszonyok igenis súlyosbítják a kádjaik sterilre pucolásával, és a növénytermelők, állattartók a fölösleges antibiotikum-, növényvédő szer-, fertőtlenítőszer felhasználással.  Hihetetlen mennyiségekről beszélünk.  2002-ben az akkori EU 22 ezer tonna antibiotikumot fordított az állattartás támogatására! És ennek zöme megelőző célú felhasználás volt! Egyezer tonna antibiotikum 1-100  köbkilométer tengervíz csíramentesítésére elég. A felhasznált mennyiségek 80%-a bomlatlanul ürül ki az állat/ember szervezetéből.
Szerintem ha az élő környezetet - és a Földet életben tartó mikroorganizmus-ökoszisztémákat - jobban megkímélnénk, igenis sokat lehetne tenni azért, hogy a gócokban lehulló nagy csapadékok ne változtassák meg a megszokott éghajlati mintázatokat, ne kelljen a globális szárazodást - most ne nevezzük másnak - szenvednie sem a panelben lakóknak, sem a növénytermesztőknek.