Északi félgömb 0 óránál:

Link
Link

90 óránál:

Link
Link

180 óránál:

Link
Link

A sarokpontok itt véleményem szerint a következők: először is, hosszan követhető egy kelet-európai, nyugat-eurázsiai "hideg zsák" Hogy mi váltja ki az ismételt hidegleszakadásokat, tartós hidegelárasztást arrafelé, csak találgatni lehet. Ez a szituáció alaposan lehűti Eurázsia nyugati részét, ezért nem csoda, hogy az atlanti teknők, ciklontevékenység elsősorban nem errefelé terjed(nek)
Bárikus megnyilvánulása az északkeleti ciklonok hátoldali AC-ja, mely csak nagyon nehezen "engedi be" az atlanti alacsony nyomásokat, hűvösebb, nedvesebb légtömegeket Közép-Európába. Tehát, paradox módon az általános nyugat-eurázsiai alacsony hőmérséklet nálunk átlag feletti meleggel jár (hiszen nagyrészt a hátoldalán vagyunk/leszünk az említett anticiklonnak)
Azért középtávon az látszik, hogy a túlhevülő Közép-Európa lassan elkezdi "bevonzani" a hűvösebb atlanti légtömegeket. Viszont az is világos, hogy a térségünkben lejátszódó kisebb mértékű lehűlések is már visszaállítják az eredeti helyzetet: a hidegáramlás(ok) végén nagyon készségesen épül ki fölöttünk anticiklon, melynek hamarosan megkapjuk a hátoldali meleg levegőjét. Azt is le lehet olvasni, hogy 180 órához közeledve zonálisabbá válik a hemiszféra cirkulációja: a "Rossby-pók" visszahúzza a "lábait"
Kérdés, hogy visszaáll-e, tartósnak bizonyul-e a meridionális hajlam?
Összességében én is úgy látom, hogy a nyár első hónapja (fele?) átlagnál melegebbnek, legfeljebb átlagos hőmérsékletűnek ígérkezik.
A csapadékkal könnyen lehetnek problémák az atlanti hatás gátolt volta miatt. Bár az is igaz, hogy a meridionális hajlam folytán beragadhatnak fölénk sekély ciklonok, és ez "átírhatja" az egész történetet   -csapadékmennyiség terén biztosan, de valamennyire hőmérsékletileg is.