Hosszabb időre nézve nem lehet, legfeljebb az elmúlt években. De még így sincs minden tornádó dokumentálva szerintem, szóval teljesen pontos összehasonlítást rövid távon sem lehet tenni.
Ami nehezíti a helyzetet, hogy nálunk a nem-mezós tornádók a gyakoribbak, azok viszont elég kiszámíthatatlanok, hogy egy adott zivatarrendszeren belül hol alakulnak ki, szóval nagy szerencse is kell hozzá, hogy valaki épp észrevegye. Főleg úgy, ha a tölcsér mondjuk alig 1 percre nyúlik le és nagyon vékony, mint pl. a szolnoki tornádónál, az olyanokat csak közelről lehet észrevenni. Másrészt nem-mezós helyzetekben nem szokott lenni viharvadászat, így csak az észlelőkre van bízva a megfigyelés. Egyszer egyébként ki kéne próbálni szerintem, hogy valaki ilyen tuba- és tornádóesélyes helyzetben elmegy vadászni (úgy lenne a legjobb, ha több csapat indulna és az adott konvergenciás rendszert felosztanák maguk közt), kíváncsi lennék az eredményre.
Mindezek mellett az is nehezíti a helyzetet, hogy vannak olyan tornádó-gyanús esetek, amik csak a kárfelméréssel derülnek ki, de esetenként ott sem egyszerű ezt igazolni vagy cáfolni, gondoljunk csak pl. a mostani mátrai esetre. De itt akár említhetném a 2010. augusztus 14-ei veleméri tornádót is, ami szintén egy erdészeti portálon jelent meg először, és utána mi mentünk ki Rainmen-nel kárfelmérni és beszélni a helyiekkel, akkor lett végül egyértelmű a dolog, de amúgy nem nagyon terjedt el a médiában - még az Időkép tornádótérképén sem szerepel, ami mondjuk kicsit meglepő, mert az ESWD adatbázisban benne van).
Végül vannak olyan (szupercellás) esetek, amikor a radar alapján gyanítható, hogy előfordulhatott tornádó, de ez sem derül ki sokszor, mert vagy nincs ott a közelben senki, vagy utólag nem tud elmenni senki sem kárfelmérésre.