Egyértelmûen a türelmetlen akácé, hiába mondák neki a többiek, nem hitt nekik, kibújt, kivirágzott, és most ott van! megérdemelte, sokat akart, de keveset fogott.
Le az akácsovinizmussal, csak ide vezet az egyénieskedés, a magukat másoknál elõrébb hozása, most beteljesült a karma, az igazság gyõzedelmeskedett!

Természetesen senkinek sem hibája, sõt a fajok alkalmazkodási képességeinek kialakulásában nagy szerepe van az idõnként károsodásnak.