Idén az az ábra, hogy a rendkívül hosszú, erõs tél közepi blokk, hideg AC után pont akkor jött meg a soron következõ zonális idõszak, mikor a hemiszféra délebbi területei éppen elkezdtek melegedni. Ebbõl következik a nagy dinamika, a zonális idõszakok elején törvényszerû elõoldali epizód(ok) miatt pedig a rendkívül enyhe idõ.
Egyébkét a legkevésbé se ritka, hogy tél legvégén, tavasz elején van egy bõdült felmelegedõ etap, már-már kora nyarat idézõ hõmérsékletekkel. Erre aztán rendszerint megjön a lezutty, idén is így lesz valószínûleg. Azonban azt, hogy a lehûlés mennyire lesz erõs és tartós, most még senki meg nem mondja.
Létezik egy másik fajta típus-forgatókönyv, mikor derûs, anticiklonális, de kissé hûvöskés idõvel telik a kora tavasz. Ez leginkább hideg telek után szokott elõfordulni, idén is esélyes lett volna. Hát, nem így történt. Nagy tréfamester az idõjárás!

U.i.: illetõleg úgy fest, hogy idén a téli blokk-idõszak, hideg idõszak egyetlen, majdnem monolit tömbben jelentkezett december végétõl február közepéig-végéig (hasonló volt pl. 1996/97) Ez azért nem megszokott, hidegebb fajta teleken is rendszerint jelentõsebb zonális idõszakok ékelõdnek a blokkok közé. Ha, példának okáért, január végén viszonylag tartós zonális idõszak jön, akkor februárban lényegesen nagyobb lehetõség lett volna egy kifejezettebb, hosszabb, jobb meridionális, hideg korszakra. Így viszont már február közepén az az elgyengülõ hideg AC uralkodott, ami, ha március elején áll elõ, éppen azt a csendes, anticiklonális, hûvöskés idõt hozta volna, amirõl az imént beszéltem. Így viszont az egész folyamat "elõbbre jött" A "böjti szelek" rendszerint tényleg Sándor, József, Benedek táján kezdenek fújni, ha egyáltalán.