Én éppenséggel úgy gondolom, hogy nem biztos, hogy kihozta a maximumot magából az idei tél. Olyan értelemben, hogy az igazi, zord telek nemegyszer kifejezetten hosszúak is, gondoljunk csak a 80-as évek örökbecsû "triászára", 1984-85-86-ra.
Persze kérdés, mennyire tekinthetjük a véget ért(?) telet igazán zordnak. A január vitán felül az volt, de a december és a február már kérdéses ebbõl a szempontból.
Túl korán elment a tél, gyanúsan korán. Egy mindvégig komiszul enyhe tél esetén az ember nem csodálkozik egy ilyen kimenetelen. Ebben az esetben fel lehet tenni, hogy tartósan fennálló nagytérségi tényezõk ( erõs zonális túlsúly, közeli hidegdepók hiánya) vezetett az enyheséghez. Ha januárban, februárban sem tudott valamirevaló hidegdepó kialakulni, mire várunk késõbb?
És még ilyen esetben is volt példa jelentõs márciusi lehûlésre (1957)
Ellenben tény, hogy van egy "hideg télközép után ellaposodó télvég" forgatókönyvünk is. Ilyen évek voltak 1979, 1997, 2002. Ez azért valamivel ritkább, mint az ordas tél kitolódása a tavasz rovására.
Egy szó mint száz: nem nagyon tudjuk megmondani, lesz-e a következõ cca egy hónapban még jelentõsebb téltámadás. A modellek rendszeres "átnyálazása" azt a benyomást alakította ki bennem, hogy márc. 10-e körül érik valami. Majd kiderül.

Itt hajnalra kiderült az ég, és -0,5 fokig csökkent a hõmérséklet. Az ember szinte el se hiszi, hogy holnap "kora nyár" lesz.