Ez a beszéd! 
És akkor 2 és fél hónap rendkívüli csapadékszegénység után szidják a csapadékot, hogy kell a francnak, minek esik.
Örökké nem lehet száraz az idõ. nevet

Az meg, hogy nem tud elfolyni, beszivodni a víz,  arról nem az esõ,  hanem a talajfagy tehet, nem is csoda, 1 hónapig szinte folyamatosan fagyott, olykor erõsen fagyott. 
Ahogy kienged a fagy teljesen, el fog folyni, be fog szívódni a víz. Persze ha nem esik további sok csapadék. 

A téli félév arra való, hogy feltöltse csapadékkal/ sok nedvességgel a talaj szelvényeket, a víz készlet pedig legyen kellõen meg.
Legyen az esõ, és /vagy hóban, jégben tárolt csapadék. 

Az egyik legfontosabb évszak a tél ilyen szempontból ( általában hideg, hidegebb idõ,  alacsony napállás,  párolgás alig, a nyári félévinél jóval kisebb napi általános hõingás ).
Aztán ha jön a tavasz, és hirtelen növekszik a párolgás mértéke, magasabb a napállás, jelentõsen nõ a napi közephõmérséklet, nagyon hirtelen ki tud száradni a talaj felsõ része. Ilyenkor ha nincs alul kellõ csapadék, akkor van gond,  ha van lent, akkor még jó ideig tudnak táplálkoni a növények a vízbõl. Persze a kapás növények nem annyira, azoknak fõleg az fontos, hogy a talaj felsõ részében legyen elegendõ nedvesség.

Érdekes, hogy a november közepétõl - jan. 30-ig tartó rendkívül csapadékszegénység után a jan. 31-febr. 1-i ciklont még lenyelte a többség, ahogy megjött sorban a 2. ciklon 4-én éjjel, és ma 6-án sorban a 3. , már mindenki panaszkodik, és utálja, hogy minek esik, kell a francnak.