Nem nagyobb az esélye a 17. száraz hónap után a csapadékosnak, ugyanannyi az esélye, mint a száraznak.
Ezt most komolyan kérded, ezt már leírtam az elõbb, tegnap.
A lényeg, hogy ha a 16., 17., 18. után csapadékosra fordul, akkor szélsõségesen csapadékosra fordul a megelõzõ szárazhoz képest.
De miért?

A dolog a meridionális klíma sajátosságából adódik.
A zonális klímában a dinamikus nyugat-kelet irányú áramlás kiegyenlített hõmérséklet és csapadékeloszlást eredményez.
Az észak-dél irányú hõcsere kevésbé markáns, a csapadékok jellege frontcsapadék atlanti ciklonokból.
Nyilván ez nem jelenti azt, hogy csak klasszikus zonalitás létezik, vannak
hibrid helyzetek is, a zonalitás is tud szárazabb lenni vagy
csapadékosabb, de sokkal jobban mutat évszakos jelleget.

Ezzel szemben a meridionális áramlások esetében nagyobb az észak-dél irányú
hõcsere, mivel a blokkoló anticiklonok által leforgatott hideggel le tud
jönni az "Északi-sark", annak az elõoldalán fel tud jönni az
"egyenlítõ".
Amikor tartós nyugat-keleti áramlás van, ez nyilván valóan nem tud megtörténni, mert a nyugat-keleti áramlás fenntartja a
hideget északon, és nem engedi feljönni a meleget délrõl.
A meridionális klíma fõ kulcsa az anticiklonok uralma, amikor egy helyben
hetekig-hónapokig áll egy vagy több anticiklon, és ezek blokkolják a
nyugati áramlást, ami a kiegyenlítettséget hozná.
Amikor egy helyben áll egy anticiklon 2 hónapig, ott két hónapig száraz idõ van, mondjuk a Brit-szigetek felett.
Az az anticiklon egy folyamatos észak-déli áramlást okoz, mivel forgatja a
levegõt, tõle keletre észak-déli, tõle nyugatra déli-északi irányban.
Ha beleforgatja tõlünk nyugatra a Földközi-tengerbe, akkor amíg ez a
folyamat zajlik, két hónapig esik nálunk az esõ, mivel a mediterrán
térségbõl ciklonok jönnek egymás után, vagy beragad ide egy, mivel a
blokking miatt nem tud elmenni máshova.
Tehát Angliában száraz az idõ, itt meg esik.
Mivel ez a rendszer stabil, tartós az anticiklonok meglepõen stabil volta
miatt, így a különbség a száraz és csapadékos helyek között is jelentõs
lesz.
Mivel ez az anticiklon uralom tartós, vagy Skandinávia felett vagy a Brit-szigetek felett tanyáznak, vagy kint az óceánon, vagy
felettünk, ezért amennyiben ha a csapadékos idõjárás után elmozdul
valamelyik böszme anticiklon, mire van nagyobb esély?

Arra, hogy valamelyik anticiklon ránk telepszik, mivel körbe vagyunk véve velük,
vagy mondjuk ha a brit anticiklon elmozdul keletre, akkor az eddig a
Földközi-tengerbe beleforgatott hideg által gerjesztett sok csapadék
megszûnik, és a keletebbre kerülõ anticiklon által forgatott hideg
rajtunk keresztül megy le vagy keletrõl kapunk légtömegeket, ez utóbbi
két eset nálunk jóval szárazabb idõt eredményez, mint a megelõzõ.
Ha ránk telepszik az anticiklon, megint száraz idõ lesz.
Az egész dolog a meridionális áramlás milyenségébõl fakad, szemben a zonálissal.
Ezek a stabil, hetekig hónapokig fennálló nagyon erõs anticiklonok stabil idõjárási képet tudnak kimerevíteni.
És ráadásul teljesen esetleges, semmilyen évszakos jelleget nem mutat a dolog.
Ezért nagyobb az esélye, mert az anticiklonok uralma sarkítja az idõjárási
eseményeket, mind idõben mind térben, mind amplitúdóban is.
Koncentrálja az energiát azáltal, hogy hónapokra stabillá teszi egy adott térség idõjárást.
Az összes nedvesség, ami ott nincs két hónapig, az valahol máshol kell
hogy lecsapódjon, és ugyanolyan intenzíven, ugyanolyan hosszú ideig,
csak pont ellenkezõ eseményekben, más térséget érintve.
Ha ez az egész rendszer így van, akkor ha valahol nagyon sokáig nem esik, az azt
feltételezi, hogy odébb valahol nagyon sokat kell esnie.
És mivel ha ez így van, akkor ha valami elmozdulás lesz az egész rendszerben, a jelleg megmarad, csak a helyszínek változnak!!!!

A kérdés számomra az, hogy ezek a blokkoló anticiklonok a zonális idõszak
alatt is megvoltak-e, csak máshol tanyáztak, vagy valami oknál fogva
akkor nem voltak, most meg lettek, több és erõsebb!?
Mert a zonális idõszakban az azori-magasnyomás volt ugye a jellemzõ, az
azori-anticiklon hajtotta gyakorlatilag a nyugat-keleti áramlást, az
volt a motor.
Innen jön ugye a NAO-index is.
Csak történt egy váltás 1992-ben, és a motort áttették máshova, ráadásul erõsebb motor
lett, több is idõnként, így összedõlt a zonális rendszer.
A régi zonális idõszakban úgy írták le Anglia idõjárását, hogy egy nap a 4
évszak is megfordul ott, most meg van hogy odatelepszik egy anticiklon 2
hónapra, és 1992 után az angolok is csak néztek a gyakoribb frontmentes
idõ, a melegebb nyarak és a hidegebb telek láttán.
Mitõl, miért?
Miért lett a váltás, ráadásul ami nagyon durva, hogy a tartós nyugati áramlás gyakorlatilag megszûnt létezni.
Néha-néha beindul egy rövid idõre, van hogy a blokkoló anticiklon olyan helyzetbe
kerül, amivel álzonális idõszakot indít el, mivel nincs megtiltva az
anticiklonnak, hogy pont oda kerüljön, ahol a frontokat egy
észak-atlanti pályán ide hajtja.
Hogyan tud egy kontinens idõjárását döntõen befolyásoló áramlási kép ennyire drasztikusan visszaesni?
Direkt nem a megszûnni kifejezést használom, hanem a visszaesnit, pedig az
elmúlt 20 év gyakoriságát és az elõtte lévõ 20 év gyakoriságát nézve ez
sem lenne túlzó kifejezés.
Ez megmutatkozik a hõmérsékletben, a kiegyenlítettség helyett a szélsõségességben, a magasabb átlagú években,
meg egy csomó mindenben.

Bazsalazsa írta, hogy Õ 1993-ban beleszületett a meridionális idõszakba.
Kulcsgondolat!
Aki nem élte át, nem látott még zonális túlsúlyú éveket, lehet hogy az
adatokból sejti, hogy milyen lehet, de elképzelni nem tudja, és úgy
hiszi, hogy az idõjárás mindig ilyen volt, amilyen most.
Más megélni, és más az adatok alapján elképzelni, és nem tudni mi az alapvetõ különbség.
1992 óta gyakorlatilag nem volt zonális túlsúlyú nyár!
Érzed ennek a ténynek a súlyát?
Az összes adat (azzal együtt, hogy ki tudja 40-60-80-100 évvel ezelõtt ki,
hol hogyan miért mennyire pontosan mérte) arra utal, hogy az 1992 óta
eltelt idõszak drasztikusan más, mint a mostani.
Ha megnézed a nagykanizsai adatsort Link , érdekes dolgot látni.
1972-1992-ig egy nagy zivatar kivételével nem látni egyetlen szélsõséges, kirívó
eseményt tartalmazó évet sem a teljes adatsor tükrében.
1992 óta számold össze, mennyi van, úgy hogy a 2012-es évhez nincs odaírva, hogy a 2. legszárazabb év.
20 év alatt 1, 22 év alatt 7 év.
Nézd meg, a megelõzõ zonális idõszakban az éves csapadékösszegeket, és hasonlítsd össze az 1992 óta eltelt idõszakkal.
Az elõzõ sokkal kiegyenlítettebb, mint az utóbbi.
Kizárt, hogy ez a szélsõségesség (nevezhetjük kilengésnek, rapszodikusságnak,
hektikusságnak, nevezzük ahogy akarjuk) ne mutatkozzon meg a csapadék
térbeli és idõbeli eloszlásában, szemben a megelõzõ idõszak
kiegyenlítettebb viszonyaival.

Hogy az adatok nem hozzák ki minden esetben?
Ennek az ember alkotta naptári idõegységeken, a közigazgatási határokon,
pontszerû méréseken, mérõpontokon, a tizes számrendszerben
megfogalmazott mennyiségeken és határértékeken túl a másik oka: maga az
idõjárás.
Ha bejön a csapadékos idõszak, de csak a Duna vonaláig jön fel a beragadó mediterrán ciklon, és a Dunántúlon esik egy hónap alatt
100 mm, a Tiszántúlon nulla, akkor a teljes Magyarország területét
tekintve átlagban 50 mm esik, ami nem egy kirívó.
Akkor száraz hónap volt Magyarországon, vagy csapadékos?
Ez, és az ehhez hasonló szituációk nehezítik ennek a dolognak a beláthatóságát.
Látható, hogy mennyiségi adatokkal nem jól rekonstruálható teljes hûséggel a klímajelleg.
Ahhoz, hogy - ismerve az idõjárási események klímajellegtõl független
rapszodikus voltát - ez a két eltérõ klímajellegû idõszak, egyáltalán
kimutatható valamilyen minimális mértékben, ehhez rendkívül drasztikus
különbségnek kell lennie.
Mivel Váraljamet is írta, hogy kijön az adatokból, hogy ez az idõszak hasonlóan szélsõséges, mint az 1930-40-50-es évek.

A nyugati áramlásos években is voltak csapadékban szegényebb és csapadékban gazdagabb hónapok, de ezek sokkal
jobban mutattak évszakos jelleget.
Akkor például a május és szeptember jellemzõen szárazabb volt, a június és július csapadékos volt.
Illetve a csapadékban szegényebb és gazdagabb idõszakok az adott évszakokra
sokkal inkább jellemzõbb idõjárási helyzetekbõl születtek (Nem keverendõ
össze egy zonális korszak júniusi csapadéktöbblete egy meridionális
korszak véletlenszerû mediterrán ciklonok sorozatából vagy adott
állomáson pontszerûen jelentkezõ konvektív eseményekbõl fakadó
csapadéktöbbletével.)
A zonális idõszakban frontcsapadékok voltak jellemzõbben, most képes egy nyár eltelni úgy, hogy nagyrészt csak
lokális csapadék esik.
Mindkettõ esõ, mégis más.

Többre nem futja tõlem, elnézést a pongyola fogalmazásért, csak mivel ezt már nagyon sokszor leírtam, nincs
türelmem pallérozni a nyelvezetet.
A szakkifejezéseket illetõen igyekeztem közérthetõen írni, hogy az is megértse, aki olyan mint én: amatõr.
Meg mint az itt lévõk 97 %-a.
Nem matematika professzor!
Én már ezt a magyarázatot leírtam ezerszer, vagy annál is többször, nem vagyok hajlandó mégegyszer magyarázgatni, remélem ennyi magyarázat elég!
Ha nem, akkor maximum nem értünk egyet, vagy hülyén halunk meg laza