Még annyit az elõzõekhez, hogy tényleg léteznek hosszabb zonális, ill. meridionális túlsúlyú korszakok. A zonális idõszakban kevésbé gyakori a teknõ-beragadás, mert erre épp az a jellemzõ, hogy gyakori a polárfronti expanzió, de a teknõk nehezen tudnak igazán kifejlõdni. Ugyanis gyorsan elõáll a következõ, mely "ráfut" az elõzõre, és az alacsonyabb szélességekre került/ott kialakult ciklont az északnyugatról közeledõ alacsony nyomás "felszippantja"
Ilyenkor általánosan erõs a nyugati drift.
Meridionális túlsúlynál mindennek az ellenkezõje az igaz.
A z-m korszakok feltételezhetõ oka talán az, hogy zonális idõszakban átfogóan nagyobb a féltekei hõkontraszt, meridionálisban pedig kisebb. Csábító az az elképzelés, hogy a mostani meridionális túlsúly kapcsolatban lehet az Arktisz kismértékû felmelegedésével (az é-d-i hõdifferencia csökkenése által) Tehát nem azért fogy a jég fent északon, mert meridionalitás van, ellenkezõleg: azért van meridionális túlsúly, mert fogy a jég.
Ebben egyébként nem feltétlenül kell az emberi manipulációk következményét látni. A légkörzésben vannak nagyon hosszú távú oszcillációk.