Jó, lehet nem a felmelegedõ part miatt van a víz-sáv, csak egy ötlet volt. A part menti vékonyabb jég azonban ténydolog. Itt sok helyen csak 5-10 cm mély a víz, és a jég sem lehet ennél vastagabb, még ha tökre/fenékig befagy is. Plusz ezeken a helyeken nincs víz, nincs megtámasztás alulról. A partszélen rendszerint töredezik a jégtábla. Persze, ha itt betörik a jég, semmi bajt sem okoz.
A rianást rosszul tudod, az nem ad hangot. Ez tágulási repedés, ami az idõ enyhülésével széles szabadvíz-sávvá válik. Állítólag a jégen járó ló már messzirõl megérezte ezeket a csatornákat, és "megriadt" tõle  -innen a név. A nagy hidegben összehúzódó, hízó jég ad hangot, mikor az említett késél-repedések keletkeznek. Persze, az az ágyúdörej-szerû, nagy hang, amirõl Jókai írt, ritkán, vagy sohasem hallható. Érdekes duhogások, csilingelések vannak ilyenkor. Ha egyszer derült, hideg éjszakán lent leszel Tihanyban, hallgasd meg.
A zenélõ jég veszélytelen, annál veszélyesebb a megenyhült idõben hallgató.
Ha már jég, mondok még pár érdekes jelenséget. A kés-él repedésen kívül szoktak lenni jégtollak is. Ezt a nevet a sima jég felszínén képzõdõ, nagyon szép, jégvirág-szerû dér képzõdményeknek adtam.
Még van egy, a neuron-luk. Ez úgy néz ki, hogy van egy luk, amin feljön egy kis víz, és a jégtáblán újra fagyva a deres felszínen sok nyúlványú, zegzugos sötét foltot ad. Úgy néz ki, mint az idegsejt mikroszkóp alatt.
Amúgy meg az acélos jégen, nagy hidegben korcsolyázni, amikor cikkan és "zenél" a jég, az élet csúcsai közé tartozik véleményem szerint.  hideg