Na, erre muszáj reagálnom...nevet
Bevallom, én megrekedtem az általad felvázolt állapotban (ízlésficamban?) Most is, mint ifjabb koromban, a tél a kedvenc évszakom. A többiben is megtalálom az örömet, az alábbiak szerint: tavasszal, kb. május elejéig még egész jó a dolog. Március végéig még lábas is lehet, de a sarki-tengeri hidegbetörések elkísérnek május elejéig is (fagyosszentek)
Majd jön egy horrorisztikus idõszak, kb. május 10-tõl július 10-ig. Ez a hosszúnappalos nyárelõ, amiben nem sok élvezetet találok, hacsak nem jön pár erõs hidegfront az óceánról, mögötte 15 fok körüli, az alatti borult, szeles idõvel... Sajnos, mostanában ritkán fordult elõ ilyen.
Július közepétõl fokozatosan felderül a kedvem a nappalok hosszának kisebbedésével. Ilyenkor még a strandidõt is képes vagyok élvezni, õszintén szólva hiányozna, ha nem lenne 1-2 hét fürdõidõ nyár közepén. De ettõl aligha kell tartanunk.
Augusztus már egész király, még lehet strandolni, de már gyúrhatunk a hó végi lehûlésre... A télre való várakozás ilyenkor kezdõdik.
Egyébként egész nyáron vadászok az egy számjegyû minimumokra, azok gyöngyszemek. A zivatarok nem nagyon érdekelnek, de inkább legyen gyakori, heves zivatar, mint derült, döglesztõ kánikula.
Szeptember elejétõl árgus szemmel figyelhetjük a nagytérségi helyzetet (DAI!), és ha kegyesek az égiek, a hónap közepén/végén megjelennek az elsõ talaj menti fagyok. Október közepétõl gyakorlatilag téli típusú cirkuláció van, megkezdõdik az év igazán érdekes idõszaka. Ilyenkor már minden lehet: masszív sarki hidegbetörés hózáporokkal, sõt szárazföldi hideg, erõs éjszakai fagyok.
November 10-tõl pedig az én naptáram szerint beköszönt az igazi tél.