Na itt az egyik legnagyobb tévedés!
Egyrészt a mediterrán klíma ott van, ahol a Földközi-tenger víztömege befolyásolja a hõmérsékletet.
Mivel a tenger nem nagyon fog elmozdulni, igy a tõle függõ klimatikus terület sem fog északabbra tolódni.
Másrészt az éghajlati területek egyik jellemzõje a növénytakaró.
A mediterrán területek azért birnak fagyérzékenyebb növénytakaróval, mert a tenger által tárolt hõ télen nem engedi a halálos küszöb alá a hõmérsékletet.
És a halálos küszöböt mikor közelíti meg vagy éri el a hõmérséklet?
Pont az ilyen téli markáns hidegbetörésekkor.
A telek átlag T-je ebbõl a szempontból nem számít, az évszázad legenyhébb telén is lehet egy -20 fokos 850-es sarki hidegbetörés havazással, ami után a nyugalomba jutott hideglevegõben 3 napig -25 fokok vannak.
Aztán hiába magas a tél átlaga, ha azon a 3 napon rommá fagynak a fagyérzékeny növények.
A mediterrán klimaterületeken a tenger temperáló hatása óvja meg a növényzetet az ilyen esetekben, illetve tartja magas átlagon a hõmérsékletet.
Na meg az Alpok, ami sokszor levágja a lábát a hidegnek.
1985-ben nem vágta le, Olaszországban is -20 fokok voltak.
Ültetvények fagytak ki.
Csak amig ott 30-40 évente van ilyen, itt akár két egymás utáni éven is bekövetkezik, sõt akár egy hónapon belül is.
A mediterrán klimában a nappal -4,-5 fokos, akár 1-2 hétig fennálló hidegpárna is ismeretlen, szintén a tenger miatt.
Szóval amig nem önti el a tenger a Kárpát-medencét, addig a mediterrán klima nem fog ide tévedni.
Ezért hiába lett magasabb az átlag télen.
Fõleg, hogy lehet egymás után több olyan tél, hogy az ide behurcolt mediterrán növények rommá fagynak, ott még mindig ott lesz a tenger.