Nem hiszem, hogy döbbenetes dolgokat tudnék errõl mondani (ha van valami "pikantéria", azt a meteorológus társak talán kifejtik majd)
A lényeget abban látom, hogy az alacsony szintû, zárt felhõzet nem engedi érvényre jutni az alacsony napállás és a rövid nappal következtében amúgy is gyenge besugárzást. Éjszaka pedig a kisugárzást blokkolja (egészen pontosan, visszasugározza az infravörös tartományt)
Ebbõl következõleg csakugyan alig van ilyenkor napi hõingás, a hidegpárna mintegy konzerválja a beálltakor jellemzõ hõmérsékleteket.
A megrekedt hideg légtömeg ilyenkor már nedves is, közel van a páratelítettséghez. Emiatt, ha fel is oszlik a stratus vagy a köd, pár fokos lehûlés estefelé rendszerint visszahozza azt. De azért az idõzítés szerintem számít valamit. Nem mindegy, hogy az éjszaka elsõ fele derült, és tud hûlni a levegõ, majd reggel, és napközben nagy a köd, ami nem engedi a melegedést. Vagy fordítva áll a dolog. Minthogy a megrekedt légtömeg páratelítéshez közeli, ezért nüanszokon múlhat, hol oszlik fel a köd és rétegfelhõzet, és hol képzõdik. Ezt még a modellek se biztos, hogy pontosan "meg tudják fogni"

U.i.: köszi a bizalmat és a biztatást!