Ezt ugye nem gondolod komolyan?
Bárcsak ennyire szisztematikus lenne az ember, de 1000 és egy példán át látni, hogy semennyire nem szisztematikus.
Nem is tudom mit írjak erre, mert ez azért nem így mûködik, mint ahogy leírtad.
Pl. Zala-Somogy-Vas megyében rengeteg a szelídgesztenye, de ahány fa annyi méretû, ízû gesztenyével, az általad leírt szelekciónak nyoma sincs, akinek amilyen gesztenye akadt a kezébe, azt ültette el. Én is sokat morgolódok azon, hogy miért nem a nagy gesztenyéjû, édes, a héjukból könnyen kiszedhetõ fajtákat ültették el, mert akkor sokkal jobb minõségû gesztenyék lennének. Szóval az emberek messze nem figyeltek erre, mint ahogy Te ezt leírtad.
Fõleg akkor nem igaz ez, amikor a "paraszt" bemegy az kertészetbe, és vesz egy kajszifát, amirõl gõze sincs, hogy az milyen, vagy ha elültet egy magot és a sógoráét beleoltja, ami éppen olyan, amilyen.
Ha úgy lenne, ahogy leírtad, akkor 2007 május 2-án nem lettek volna milliárdos fagykárok az északkeleti-keleti országrészben, ott is inkább csak a sík és mély fekvésekben.
A kajszivirágok pl. -2-3 foknál már lefagynak.
Abban az esetben bírnak csak ki ennél hidegebbet, ha elõtte huzamosabb ideig nagyon szeles száraz idõ volt, nagyon dehidratálva vannak a növények, és kevesebb víz van a szöveteikben.
Az más kérdés, hogy a fagyzugokban annyival késõbb ébred a természet, hogy a virágzás akár 1-2 héttel késõbb következhet be, viszont annyival hidegebb is tud lenni 1-2 héttel késõbb, mint egy jobb fekvésben.
Ez az 1-2 hetes eltérés például akkor nem következik be, ha a tavasz a télbõl tör be szinte átmenet nélkül, országosan egyszerre lesz mindenhol jóidõ, akkor nincs ekkora különbség, a fagyzugok csak néhány nappal követik a közepes vagy jobb fekvéseket. Ha szépen fokozatosan tavaszodik, mint ahogy lennie kéne, nem havazásból lesz 1 hét alatt +20 fok.

Névvel nevezett gyümölcsfajták vannak, amik elterjedtek országosan, és egy fagyos tavaszi éjszaka után azt tapasztaljuk, hogy a fagyzugokban elfagytak, a dombokon meg nem.
2005 tavaszán volt egy komoly fagy, ami az akácvirágokat levitte a fagyzugokban.
2006-ban a téli MetNet-talin levetítettem azt a filmet, ahol ezt levideóztuk, aki ott volt a talin, láthatta, hogy mennyire éles vonal volt a határa az elfagyott és nem elfagyott virágú fák között.
Fantasztikus látvány volt, a domb közepéig virág nélküli, kopasz fák, majd egy éles vonal felett pedig hibátlan akácvirágzás volt, nagyon elkülönült a kopasz fák és a hófehér virágtömeg.
Nagyon jó lenne, ha úgy lenne, ahogy írod, de ha így lenne, akkor egyáltalán nem is létezne fagykár, mert a dombon az inverzió miatt nincs fagypont alatti hõmérséklet, a fagyzugban meg a gyümölcsfák ellenállnának a fagynak. De sajnos létezik fagykár.

Az idõnként elõforduló, termést károsító fagyok nem jelentenek szelekciót. Amennyiben olyan hatás érné a növényt, hogy az gyökerestül végleg kipusztul, és nem hajt ki újra, akkor igen, csak azok maradnának meg, amik bírják.
Szóval sajnos nem úgy van, ahogy írtad. Bár úgy lenne.