De. Amit elmondtál, az a véletlenszerû modellre illeszkedik teljesen jól. Persze, hogy csapadékosat száraz követ és szárazat csapadékos, de a véletlenszerû modellbõl az jön ki, hogy lehet, hogy 2 hetet, de lehet, hogy 10 évet kell várni. Nem tudsz jobb modellt ezek szerint, tehát egyelõre nekünk a klímára a véletlenszerû a legjobb modellünk. Hiába nem az, ha nem tudunk jobb modellt, akkor ne is használjuk!
Példa. Tegyük fel, hogy hetente változhat csak a periódus csapadékosba, vagy marad száraz (két véglet, de beletörõdünk a feladat egyszerûsége kedvéért). A változás esélye legyen 1/3 azaz 33% hiszen azért ritkán ingadozik 50% eséllyel. Keressük az esélyét, hogy csapadékosra fordul:
1. hét száraz, 100%
2. hét 66% száraz (2/3) 33% csapadékos (1/3)
3. hét 4/9 száraz (2/3 ad 2) 1-4/9 csapadékos (0.55)
4. hét zsinórban száraz: 2/3 a 3-on, ami már csak 8/27 (29%), csapadékosra fordul: 70%
5. hét, csak a számok: 19% száraz marad, fordulás esélye 81%
Amíg ez a modell jól közelíti a váltásokat és nem tudunk jobbat, addig a véletlenszerû váltások modellje illeszkedik a legjobban. Lehet ezt így felismerni fáj, de jobb eszközök csak olyanok, amik nehezen mérhetõek és elõrejelzéshez egyesek nem szeretik használni: Namias-ciklusok (by Thermometer megfigyelések), CFS és egyéb szezonális modellek, DAI indexek körüli kutatások, NAO-AO indexek, El Nino jelenségek felhasználása a véletlenszerû pontosságnál jobb pontosság eléréséért.

Ahogy korábban mondtam: dobálj egy pénzérmét: fej után írás fog következni. 1 után, vagy 5 után, vagy 14472 dobás után, de lesz írás. Ez véletlenszerû.