Valószínûleg nincs semmilyen megérzésük az állatoknak, egyszerûen inkább az aktuális idõjárás alapján viselkednek, plusz a hosszú évezredek alatt kialakított reflexek: tél van, jön a hideg, jön a nagy böjt ideje.
Az ember is kint élt évmilliókig a természetben, mégsincs ilyen hosszú hónapokra megérzõ képessége, és nekem senki ne mondja azt, hogy azért nem, mert 1-2-3száz éve elszakadtunk a természettõl, mert ezek a képességek, a túlélés ösztöne nem veszik ki senkibõl ennyi idõ alatt.
És Floonak igenis igaza van: nálunk az enyhe és a rendkívül hideg makroléptékben nüanszokon múlik: anticiklonok helyzete, elmozdulása, ciklonok pontos pozíciója, meridionális irányítás esetén a rendkívüli enyheség és rendkívüli hideg hasonló esélyei... És még a mikrolépték is megkeveri: hidegpárna, mediciklon útja, hidegbetörés hóra érkezik-e avagy sem, ezek mind olyan apróságok, amiket mi nem tudunk elõrejelezni egy napra sem. És mivel a T2m-hez viszonyítunk, akkor igenis ezek a kis tényezõk hatalmasat beleszólnak! És ezekre a kis tényezõkre éreznének rá? Biztos?
Vagy a T850-et éreznék? Esetleg a kelet-európai magasnyomás jelenlétét a télre? Valószínûleg egyiket sem...

A cikk és a kutatás azonban jó, mert egy elméletet megcáfolni is csak úgy lehet, ha mérjük és következtetéseket vonunk le belõle, nem mérni és nem keresni a válaszokat vagy a kérdéseket igencsak szakmaiatlan hozzáállás lenne.
Az adatsorból is látszik, hogy a korreláció nagyon gyenge, majdnem semennyi, ez így elképesztõen kevés következtetések levonásához. Aztán lehet, hogy a korreláció az õsz milyenségével (ld. aktuális idõjárás!) sokkal jobban korrelál, innentõl pedig nem hülyeség azt mondani, hogy lehet, hogy van korreláció az õszi és a téli idõjárás között (ha hideg az õsz, nagyobb eséllyel lesz hidegebb tél stb.).

Ne essünk megint abba a könnyen elkövethetõ hibába, hogy kevés adatból akarunk elméleteket kimágiázni, mert kicsit torzítva könnyû nem létezõ összefüggésekre bukkanni.