Játéknak jó egyébként a cikk meg a kutatás, meg érdekességnek, és gratula is érte, mert többet ér, mint 340 óránál linkelni a GFS-t, de...

El nem tudom képzelni, hogy egy õz, szarvas, vaddisznó vagy mufflon honnan a büdös fenébõl tudja azt november 13-án, hogy február 12-én a -10 fokos 850 mellett mediterrán ciklonos havazás után kiderül-e az ég, vagy beáll a hochnebel???
Csak mert az elmúlt teleken gyakori volt, hogy sok hó esett, de csak ritán párosult a hótakaró derült éggel több éjszakán át.
Vagy volt, hogy hideg, száraz sarki levegõ volt felettünk, és azért nem lettek napokon át -20,-25 fokok, mert nem esett hó.
Honnan a büdös fenébõl tudná egy mufflon novemberben, hogy esik-e hó január 17-én, vagy alattunk megy el egy mediterrán ciklon, vagy 1 fok híján esõ esik.
Egy-egy ilyen szituáció nagyban befolyásolni tudja egy tél hidegségét, mivel ha hótakaró alakul ki (ami gyakran néhány fokon vagy néhányszáz km-en múlik), akkor -8,-15 foknál áll be a hidegpárna, hótakaró nélkül meg lehet hogy -2 fokon.
És ez nagyon nem mindegy.
Kizárt, hogy ezt egy õz novemberben tudja.
A múlt télen december utolsó és január elsõ napjaiban az elmúlt évek egyik leghidegebb, ha nem a leghidegebb idõszaka lehetett volna, néhányszáz km-en vagy 3-4 napon múlt, hogy nem a hidegmag fogott elõbb pozíciót Link
Ha az becsörtet ide, akkor emlékezetes idõszak lett volna, közben az állatok enyhe telet "vártak":
"2015: Gyenge zsír- és hájfelhalmozódás, gyenge etetõk körüli forgalom, enyhe telek elõtti domborzati elhelyezkedés, összeségében átlagosnál melegebb téli évszak képe vetül elénk, nem kizárva egy átlagosnál jóval enyhébb tél lehetõségét."

Azért lett enyhe, mert a vaddisznók tudták, hogy a kelet-európai hidegmagot az atlanti ciklon elõoldala visszanyomja?
Kötve hiszem!
Mármint tudták, hogy ennyin fog múlni?
Szóval nagyon érdekelne egyébként, hogy lehet-e valóságalapja a dolognak, milyen olyan érzékük lehet, ami 2-3 hónappal elõre tudja, hogy sokat kell enni õsszel, mert hideg idõ lesz.

Továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az õszi zabálás vagy nem zabálás nem csak a jövõt vetítheti elõre, hanem a nyár végi, õsz eleji idõszaknak, vagy épp az aktuális idõszaknak is lehet hatása a vadak táplálkozására.
Mégegyszer: nem leszólom a megfigyeléseiteket, mert akár évek alatt rá lehetne jönni összefüggésekre, meg több értelme van, mint a számítógép mögül ürtávlatban hóesélyeket latolgatni, csak nagyon kíváncsi lennék rá, hogy valóban van-e valamilyük, ami alapján csak sejtenek is valamit a télre vonatkozóan.
Lehet vajon öszsefüggés aközött, hogy a Börzsöny domb vagy hegyvidék, ahol havasabb a tél, lehet hogy egy szegedi õz teljesen más képet festene??