Hát ha ez nem világos több év távlatában, akkor komoly bajok vannak.
A két térség klímaleírásában, klímamegítélésben olyan különbségek vannak a szakemberek és laikusok fejében, mintha Palermót hasonlítanánk Dublinnal.
Aztán a valóságban szinte elhanyagolható a különbség.
Szegedi adataim vannak véletlenül, a letenyei és a szegedi állomás 20 éves max átlaga között 3 tizedes különbség volt Szeged javára, ami a magasságkülönbséget és a környezeti feltételeket tekintve közös nevezõre hozva gyakorlatilag azonosnak tekinthetõ.
Közben megkérdeznél többezer, többmillió embert Magyarországon, hogy Letenye vagy Szeged nappali maximum átlaga magasabb-e, illetve Iklódbördõce vagy Pécsé, 99 % Szeged és Pécs mellett voksolna.
A meteorológus, vagy meteorológiával kapcsolatban lévõ (kertészek, gyümölcstermesztõk, mezõgazdasági vállalkozók, stb, stb) szakemberek 99 %-a szintén.
Ha 99 % rosszul tudja, akkor azért ez elég új információ!
Neked nem, mert Te tudod, elvileg!
Elvileg...

A térségi és a helyi klíma milyenségét a maximumok átlaga talán jobban jellemzi, mivel a minimumok átlaga az döntõ részben a fekvéstõl, fagylefolyástól függ.
Persze a maximum átlagok is függnek a tszf. magasságtól, talajtól, környezettõl, ezért kell ezekkel kalkulálni, hogy a klíma azon részét vizsgáljuk csak, ami légkör eredetû.
Mondjuk az sem könnnyû, mivel a napsütés légköri eredetû, mégis a maximumot nem csak a direkt napsütés befolyásolja, hanem a napsütés által felmelegeített talaj is.

A klímaleírások hamisak.
Ha az én következtetéseim féligazságok, akkor azok még mindig pontosabbak, mert az enyémnek legalább a fele igaz.

Ha különbözõ fekvések egy adata kétes, akkor sok különbözõ fekvés sok adata is kétes.
Éppen ezért az egész klimatológia összes leírása is kétes.
Amint a mellékelt ábra is mutatja.
Én ezért igyekszem közös nevezõre hozni õket.
Hozzáteszem, nem ez az egyetlen adat, amibõl következtetét vonok le, hanem az elmúlt 10-15 év összes adata, megfigyelése mutat egy irányba.