Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Azért itt van egy dolog, ami miatt nem ennyire egyértelmû a dolog.
Az átlaghõmérséklet és az idõjárás nem feltétlenül van egyenes arányban egymással, vagyis a magasabb átlaghõmérséklet nem feltétlenül jár jobb idõvel, és az alacsonyabb átlaghõmérséklet rosszabbal.
Gondolok arra, hogy ha a hónap elsõ harmada vagy fele nagyon hideg, mint most, aztán utána a hónap második fele meg átlagos, vagy épp olyan idõvel telik, ami magasabb átlagot hoz, de mondjuk rosszidõ (borult ég, igy nem csökken a hõmérséklet éjjel, az átlag magasabban alakul), akkor kijön egy vacak, hidegnek megélt idõjárású október átlagosra.
Közben meg egy napos, de a derült éjszakák miatt éjjel erõsen lehülõ idõszak miatt tud lenni átlagos úgy, hogy viszonylag napos, jó idõ van.
Ez az évekre kivetítve is igaz.
Erre jó példa, hogy 2014-es év 1901 óta a legmelegebbnek bizonyult, közben meg nem vagy csak alig érett meg a szõlõ, borzalmasan rossz évjárat lett a boroknál.
Persze biztos voltak kivételek, meg szubjektív hogy mi a rossz évjárat a borászatoknál, meg ki tudja ki mit mutyikolt, de a rekordmagas éves átlaghõmérséklethez képest mindenképpen döbbenetesen rosszul érett, illetve nem érett a szõlõ.
Ha ezt 1679-bõl hozzák mint példát, hogy akkor olyan év volt hogy nem érett meg a szõlõ, biztos mindenki arra gondolt volna, hogy micsoda hideg év lehetett.
Aztán nem!
Elég volt hozzá a sok csapadék, a sok borult éjszaka, a magas minimumhõmérsékletek magasan tartották az átlagot, így lettek magas átlagok.
Viszont a szõlõ érésének szempontjából nagyon rossz év lett.
Ez nagyon elgondolkodtató a gyümölcstermesztés kapcsán, fõleg ha a szakirodalmakat összevetjük a valósággal...
Ott volt azt hiszem a 2013-as tél, ami véig havazott ész nélkül, mediterrán ciklon mediterrán ciklont ért, nagyon hideg idõjárásúnak hatott, közben meg átlagos vagy kicsivel átlag feletti lett az évszak.
Aztán utána jött a tavasz, ha emlékszel márciusban havazott végig, április 1-én is esett még a hó, április elsõ hete után lett tavaszi idõ.
Szóval egy havazós, hidegrekordokat döntögetõ március után a tavasz átlagnál melegebb lett, mert a másik két hónap meg melegebb lett.
Egészen pontosan a március 2 fokkal hidegebb lett, mint az átlagos, majd az április meg 2 fokkal melegebb.
Szóval hogy az az átlag hogyan jön ki, milyen idõjárás okozza az adott átlagot, az nem mindegy!
De tény, igazad van, hogy mindenki sír a magasabb átlag miatt, majd ha alacsonyabb átlagú idõszakok jönnek, akkor majd mindenki visszasírja a magasabbat.
Az átlaghõmérséklet és az idõjárás nem feltétlenül van egyenes arányban egymással, vagyis a magasabb átlaghõmérséklet nem feltétlenül jár jobb idõvel, és az alacsonyabb átlaghõmérséklet rosszabbal.
Gondolok arra, hogy ha a hónap elsõ harmada vagy fele nagyon hideg, mint most, aztán utána a hónap második fele meg átlagos, vagy épp olyan idõvel telik, ami magasabb átlagot hoz, de mondjuk rosszidõ (borult ég, igy nem csökken a hõmérséklet éjjel, az átlag magasabban alakul), akkor kijön egy vacak, hidegnek megélt idõjárású október átlagosra.
Közben meg egy napos, de a derült éjszakák miatt éjjel erõsen lehülõ idõszak miatt tud lenni átlagos úgy, hogy viszonylag napos, jó idõ van.
Ez az évekre kivetítve is igaz.
Erre jó példa, hogy 2014-es év 1901 óta a legmelegebbnek bizonyult, közben meg nem vagy csak alig érett meg a szõlõ, borzalmasan rossz évjárat lett a boroknál.
Persze biztos voltak kivételek, meg szubjektív hogy mi a rossz évjárat a borászatoknál, meg ki tudja ki mit mutyikolt, de a rekordmagas éves átlaghõmérséklethez képest mindenképpen döbbenetesen rosszul érett, illetve nem érett a szõlõ.
Ha ezt 1679-bõl hozzák mint példát, hogy akkor olyan év volt hogy nem érett meg a szõlõ, biztos mindenki arra gondolt volna, hogy micsoda hideg év lehetett.
Aztán nem!
Elég volt hozzá a sok csapadék, a sok borult éjszaka, a magas minimumhõmérsékletek magasan tartották az átlagot, így lettek magas átlagok.
Viszont a szõlõ érésének szempontjából nagyon rossz év lett.
Ez nagyon elgondolkodtató a gyümölcstermesztés kapcsán, fõleg ha a szakirodalmakat összevetjük a valósággal...
Ott volt azt hiszem a 2013-as tél, ami véig havazott ész nélkül, mediterrán ciklon mediterrán ciklont ért, nagyon hideg idõjárásúnak hatott, közben meg átlagos vagy kicsivel átlag feletti lett az évszak.
Aztán utána jött a tavasz, ha emlékszel márciusban havazott végig, április 1-én is esett még a hó, április elsõ hete után lett tavaszi idõ.
Szóval egy havazós, hidegrekordokat döntögetõ március után a tavasz átlagnál melegebb lett, mert a másik két hónap meg melegebb lett.
Egészen pontosan a március 2 fokkal hidegebb lett, mint az átlagos, majd az április meg 2 fokkal melegebb.
Szóval hogy az az átlag hogyan jön ki, milyen idõjárás okozza az adott átlagot, az nem mindegy!
De tény, igazad van, hogy mindenki sír a magasabb átlag miatt, majd ha alacsonyabb átlagú idõszakok jönnek, akkor majd mindenki visszasírja a magasabbat.