tegnap nem is az volt a célom, hogy verifikáljam valakinek az elõrejelzését (tegnapelõtt le kellett volna jegyzetelnem, de ezzel sosem foglalkozom, nem tartom feladatomnak), de hallok látok sok elõrejelzést, hisz tele vagyunk már hír rádiókkal és tv-kel, ahol félóránként mondják a különféle elõrejelzéseket és az embereknek és nekem is megragad, hogy "akár" 21 fok is lehet. Kollégáim is megjegyzik: ma már jó idõ lesz mert ennyi meg annyi lehet. Szoktam mondani nekik: talán a Tiszántúlon lesz annyi (Körösszakált hiába mondanék nekik, néznének rám, hogy meghibbantam-e). Ugyanakkor meg a szaktudományos zsenik meg vannak arról gyõzõdve, hogyha egy állomás bemér egy ilyen õrült értéket (fura, hogy a legközelebbi állomáson meg 16 fokot mértek ugyanabban az idõpontban), akkor tökéletes az elõrejelzés, a modellek meg (állandóan ezt hallom) alálövik a T-t, hisz Bécs,Budapest,Baja vagy Körösszakál stb. micsoda nagy meleget mért . A másik vesszõparipa, hogy aszfaltdzsungelben lakó milliók miatt az elõrejelzéseknek figyelembe kell venni a hõszennyezést, az alig lakott helyek meg csak akkor számítanak, ha ott az erõs déli szél miatt magasak a minimumok. Vagyis a mikrohatásokat kell tükrözni, ezért nagy intervallumokat kell megadni. ( Egy New York esetében érdekes elõrejelzések lennének, hisz az állam lakóinak zöme a felhõkarcolós részben lakik, ott meg milyen T-k vannak a többi részhez képest el tudjuk képzelni)
Olyan lapos országban mint a miénk egy szabványos és nem mikroklimatikus mérés esetén 5 foknál nagyobb eltérés csak speciális helyzetekben (front,ködpárna stb.)lehetne, de rendszerint 5-10 fokos vagy néha ennél is nagyobb eltérések alakulnak ki (AC). (Csak tegnap 2,2-8,2 közti minimumok és 12,2-18,1 közti maximumokat mértek a metnetesek, talán 30-40 lakott pontján az országnak, holott szeles,felhõs idõ volt zömmel és a legalacsonyabb és legmagasabb értékek is fõleg a front és csapadék által még nem érintett területeken (É-ÉK) születtek).
Hazánk legmagasabb és legalacsonyabb pontja közt alig 900 m a szintkülönbség és háromnegyed része 200 m alatt van. Valahogy úgy látom, hogy a 200 vagy 300 m feletti állomásokat nem nagyon ildomos az elõrejelzésekbe bevenni, mert azok kevesen vannak és azok nem illenek a képbe (inkább az alacsonyabb értékeik miatt, ha inverzió miatt meleg van ott akkor azt ezerszer is illik elmondani). Elképesztõ lenne, ha a környezõ országokban is a párszáz méter magasan lévõ helyeket nem vennék számításba, ha hegyen vannak azért, ha völgyben vannak akkor azért. Nálunk én 500 m-nél vonnám meg a határt, mert ismerek ilyen magasságig sok lakott helyet (nem szanatóriumra vagy menedékházra stb. gondolok, hanem falvakra), efölött már keveset. Hegyi fagyzug meg nem csak Zabaron van, ahogy hõsziget sem csak Budapesten. De itt úgy látom nem nagyon veszik Zabart számításba, mert az csak egy van az országban. beteg
A Bakonyban is tudnék jónéhány helyet,ahol több fokkal hidegebb van a környéknél, pl. a Cuha völgye a keresztúri rétnél (82-es út hídja körül kb. 200 magasan, 300 m körüli dombok veszik körül). Este akárhányszor járok ott Csesznek és Pápa közt, mindig ott van a leghidegebb a 45 km-es úton.
Szerintem ahogy most is látom a heti OMSZ elõrejelzést, hogy többnyire 4-6 fokos az intervallum, ez tökéletes. Ha egyik országrész esõs borult, a másik napos akkor 8-9 fok, az is rendben, de ha AC van, akkor nem hiszem, hogy úgy kéne megadni, hogy -5 és +10 fok közti minimumok várhatóak, hanem -1-+6 és azt kellene hozzátenni, hogy domborzattól függõen jelentõs eltérések lehetnek.

[politikai utalás törölve.]