Sajnos vajmi kevés különbséget tesznek a szolgálatnál az elõrejelzéseknél is, meg úgy egyébként is, pontosabban sem.

Rengeteget kutakodtam annak idején (2006-2012) az elõrejelzésekkel kapcsolatban, és azt tapasztaltam, hogy nem nagyon vették(!) figyelembe az adott térségek mérõhelyeinek sajátosságait.
Például hogy konkrét legyek, a Tv-s elõrejelzéseknél a nappali maximumoknál a zalai térségre tett szám Szentgotthárdot, a szentgotthárdi adatot képviselte, a Dél-dunántúlit pedig Sellye, vagy valamelyik síkvidéki állomás.
A szentgotthárdi mérõ 310 méter magasan egy fenyõerdõ sûrûjében van, a sellyei pedig 100 méteren, síkságon.
Szintkülönbség 200 méter.
Tehát, ha egyik napra 22 fokot vártak a szentgotthárdi állomásra, akkor a zalai térségre 22 fok volt elõrejelezve, Sellyére vártak 24 fokot, akkor 24 fok volt a Dél-Dunántúlra téve.
Közben a két térségben ugyanolyan hõmérsékleti viszonyok voltak, csak az egyik helyen magasan mértek, a másikon lent a síkon, viszont az adott napon a két térség ugyanolyan magasságú, kitettségû pontján ugyanolyan hõmérséklet volt.
Elég logikátlan dolog, és fõleg becsapós.
A szentgotthárdi állomás 310 méteres magasságával a zalai-vasi térség legmagasabb pontja, pontosabban a legmagasabb tszf. magasságú tartományban van.
Ennyi erõvel a Mecsek legtetején, vagy mondjuk csak Árpád-tetõ 400 méteres magasságának várt maximumát tennék a Dél-Dunántúli térségre.

Aki nézte az elõrejelzéseket, megszokhatták, hogy a zalai érték szinte mindig alacsonyabb volt, mint a baranyai, közben a valóság egész mást mutatott.
A 2006 elõtti idõszakban rendkívül ritka volt, hogy a zalai térségre magasabb értéket tettek volna, volt rá példa, hogy a Dél-Dunántúlon esõvel vártak 2-3 fokkal többet, mint a zalaira napos idõvel, a végén persze hogy a zalai térségben lett fokokkal magasabb a T max.
Nem egy-egy állomásra kipécézve, hanem térségileg, több állomás átlagát véve is.
Rendkívül erõs sztereotípia ez, a MetNettel kapcsolatban is van egy aranyos sztorim errõl.
Egyszer nem volt elõrejelzõ, és KP ugrott be elõrejelzõnek, valami elõoldali nap volt, országosan napos idõvel.
KP 20 fokot várt Sopronra, 22-t a zalai, 24-et a Dél-dunántúli térségre, 25-öt Szegedre.
végül Sopron, Mosonmagyaróvár és Gyõr 26 fokot mért, Szegeden meg 24 fok lett.
Megszokásból tette KP északnyugatra a legkevesebbet, mert így szokták, így tanulta, stb!

Rendkívül gyakori volt, mindig is megvolt ez a déli országrész favorizálása, millió napon megnéztem, és az áramlási viszonyoktól függõen elképesztõen rossz elõrejelzések születtek.
Ami meglepõ volt számomra, hogy ahogy én ezt meg tudtam nézni, felmerül a kérdés, hogy akik készítették az elõrejelzéseket, miért nem verifikáltak, miért nem nézték meg, hogy hova mennyit vártak, aztán úgy lett-e!?
A kérdés természetesen költõi...
Olyan ez, mintha egy orvos elvégezne egy mûtétet, aztán meg sem nézné, hogy a beteg túlélte-e, sikerült-e, vagy egyáltalán...
Vagy ha egy házat felépítünk, aztán utána rá sem nézünk, hogy másnap összedõlt-e!?
Aztán 2008 körül több csatornán keresztül ezt jeleztem a szolgálat felé, akkor kezdett el megmozdulni valami az elõrejelzéseknél, hála néhány szakembernek, akik fel mertek szólalni és fel merték vállalni, így azóta sokat javultak az elõrejelzések.

Az éjszakai értékeknél még cifrább a helyzet, ugyanis milyen érdekes, akkor is a zalai térség szokta a legalacsonyabb értékeket kapni, mert akkor meg a nagykanizsai-iklódi (lenti) értékeket, csúnyán fogalmazva a fagyzugokba várt minimumokat tették "ide", a Dél-Dunántúlra meg a dombi mérõhelyek magasabb minimumait.
Más kérdés, hogy nem tudom hogy lehetne egy derült, hófedte éjszaka minimumait egy térképre elhelyezni akkor, amikor tudjuk hogy néhányszáz méteren belül akár 8-14 fokos különbség is kialakul.
2010. december 19-ére virradóan az iklódi állomás -22 fokot mért, Tormaföldén a fügeültetvényben -8,1 fokot mértem.
Akkor a zalai térségben biztos ki lehetett volna hozni akár -24 fokot is, kerekítve pedig akár egy -7,4 fokot is, ami -7.
De ha maradunk csak a -8 foknál, az 16 fokos eltérés egy azon órában akár néhányszáz méteren belül is.
Ezt térképen jelölni képtelenség ebben a formában.
Ha meg az elõrejelzõ azt mondja, hogy "Holnap hajnalra a hõmérséklet -8 és -24 fok között várható", akkor az lenne a reakció, hogy ilyen intervallumon belül egyetem elvégzése nélkül is egy 4 éves gyerek is megmondja, ehhez nem kell meteorológusnak lenni.
Pedig ez a valóság, õrült szakadékok vannak derült éjszakákon!
Persze az már jobban hangzik, ha elhangzik a "Az alacsonyabb értékek a völgyekben, medencékben, sík területeken lesznek, a magasabb értékek pedig a dombokon, városokban."
Így már fogyaszthatóbb, szerencsére egy ideje ezt is egyre többször lehetett hallani az elõrejelzésekben!

A "De délnyugaton" kezdetû mondatok is eltûntek az elõrejelzésekbõl, amik régebben szinte minden derült, szélcsendes éjszakán elhangoztak.
Csak meg kellett hozzá nézni, hogy nem csak a délnyugati zalai mérõkön van olyan hideg, amilyen, hanem az ország más részeinek analóg fekvéseiben is, tehát nem kell minden derült éjszakán kiemelni hogy "de délnyugaton".
Persze amikor kell, akkor az más kérdés, mint volt a múltkori fagyos éjszaka, amikor csak itt derült ki!
Azt sosem kifogásoltam, ha várnak egyik napra 20-26 fokos T maxot, és 21-27 fok lesz, mert az benne van hogy melegebb lesz, vagy várnak -20 fokot télen, és -22 is lesz, az egy dolog.
Vagy hogy várnak -2 fokos minimumot, mert borult ég lesz, aztán valahol kiderül 2 órára és -6 fok lesz, ez benne van.
Ez a térségi megkülönböztetés, fõleg a megokolását tartom, tartottam sokkal nagyobb hibának!
Ugyanis a térségi dolgokkal az áramlási szituációk is összefüggnek, a fõnös, kiderülõs, beborulós dolgok, amik fõleg akkor nagy hibák, ha egyoldalúak, és rendszeresen elõfordulnak.
Szerencsére ez régen volt így, most már sokat javultak az elõrejelzések, most már ritkábban lehet ezekkel a rossz beidegzõdéseket találkozni.

Aztán még lehetne sorolni, hogy az adatelemzéseknél is egy kalapba kerülnek a külterületi, városi, fagyzugi, dombi, hõszennyezett állomások.