Ha ilyen nehéz elolvasni azt a hozzászólást a bejegyzés alatt, amit már 2-szer mondtam, ám legyen, bemásolom ide is:

"Érdekes a téma, de engedjetek meg némi kritikát. A színek nem "csak a fény valamely felületen történõ megtörésébõl keletkezõ jelenségek", az égbolt színeiben lényeges szerepe van a fény szóródásának és elhajlásának is. Ha a napfény közvetlenül érne el hozzánk fehér színû lenne, de minden közeg, határfelület amin áthalad módosíthatja a színét. Az égbolt azért kék, mert a látható fény ezen szakasza könnyebben szóródik, mint a többi szín. Épp ezért nem igaz az, hogy "Amennyiben ezek a pirosas, narancssárgás sugarak megfestik a kék színû tárgyakat, - esetünkben a zivatar belsejében lévõ kék színû eget – zöldeskékké, zölddé színezik azt." A kék ég ugyanis nem tárgy, nem lehet megfesteni. A zivatarfelhõ belsejében elõforduló zöld szín egész egyszerûen abból származik, hogy a pillanatnyi környezeti hatások a felhõ adott részébõl érkezõ fénybõl a látható spektrum többi részét elnyelik, vagy kiszórják. A zivatarfelhõben ezt három "dolog" teheti meg: víz, jég, vagy por, de inkább az elsõ kettõ. Általában egy megtermett zivatarfelhõ egészen sötét színû, köszönhetõen a vastagságának. A zöldes szín akkor jelenhet meg, ha a fény valahol (és megfelelõ szögbõl) mégiscsak bejut a felhõ egy részébe átvilágítva azt. Mivel a fény áthalad a közegen nyilván a fénytörés is szerepet játszik a szóródás, elnyelõdés és visszaverõdés mellett. A cikk konklúziójával egyetértek, az egész jelenség inkább olyasmi, mint amikor egy víz alatti barlangba felülrõl besüt a nap."