Így van, és ha ismerjük az alaphelyzetet, látjuk a lehetõségeket is, melyek irányába az tovább fejlõdhet. Az elsõ, egyben a legrosszabb verzió az, hogy az általad említett gerinc még tovább fejlõdik, omega-anticiklonná, igazi hõség-anticiklonná válik. Az izlandi minimum peremciklonjai nyugat és észak felé teljesen kiszorulnak a kontinensrõl, front sem érkezik többé. Az eredmény: tartós, perzselõ hõség és aszály! beteg
A másik, a jobb fejlemény az lehet, hogy a gerinc lassan meghátrál, az alacsony nyomás Észak, majd Északkelet-Európa fölé helyezõdik. Ebben az esetben a most még általában huzamosan délies légmozgás ugyancsak hosszan tartó északiasba vált. Ezt az idõjárás-típust napokon, de gyakran heteken át tartó mérsékelten meleg/kissé hûvös idõ jellemzi, friss éjszakákkal, északnyugati, északi légmozgással, esetleg ebben mozgó hideg légcseppekkel, idõnként záporos-zivataros idõvel.
Azért említem ezt, mert több évtizedes megfigyelés szerint a medárdi idõszak vége felé gyakran vannak a mostanihoz hasonló elõoldali hõkiugrások, durva melegek. Ezt az idõszakot azonban állandósult (szinoptikai kép szerint állandósult), északias áramlású, csupán mérsékelten meleg idõszak követi július derekán.