Bár köztudottan nem szeretem a "meleg helyzeteket", de a következõ pár nap olyan szinoptikai csemege, hogy nem tudom magam megtartóztatni némi kommentálástól.

Innen indulunk: Link

Már önmagában érdekes bárikus kép az 1000 hepával az ország északkeleti csücskében. Nyáron nem nagyon gyakori az ilyen alacsony légnyomás.

Következõ nap: Link

A ciklontevékenység súlypontja lassan a Brit-szigetek fölé húzódik. Úgy látszik, hogy a ciklogenezis és a cikloncentrumok kimélyülése a leghidegebb és a legmelegebb területeket összekötõ vonal (legnagyobb hõgradiens?) mellett történik. A térképeken az is látszik, hogy szerdáról csütörtökre nálunk a szokásostól eltérõen délies légmozgás mellett nem csökken, hanem emelkedik a légnyomás.

Egy nap múlva a ciklon egyértelmûen felveszi ezt a max. gradiens vonalon való elrendezõdést: Link

Nézzük csak, hogy a nagy hõdifferencia (kb. 30 fok 850 hepán a Norvég-tenger északi része és a Földközi-tenger középsõ részei között) milyen erõsen kimélyíti a közép-európai központú ciklont, és hogy a cikloncentrum milyen közel lesz hozzánk! Valószínûleg a cikloncentrum közelsége menti meg nyugatot a nagy forróságtól. Az ilyen alacsony nyomású levegõ csak ritkán száraz, tehát kirugódás nem nagyon lesz. Amellett felhõ is több lehet, mint pl. egy 1025-ös anticiklonban.

Egyébként a folytatásban a ciklon észak-északkelet felé mozdul, így hátoldali hûvös légtömegei nem tudnak majd tért hódítani a kontinens belsejébe. Középtávon -tehát elég tartósan- igazi nyár néz ki nálunk. Komolyabb lehûlés most nincs a modellek látókörében.