Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszönöm, hogy jelentkeztél.
Ezek a felhõhullámok (undulatus-ok). Ilyesmi leggyakrabban mandula alakú Altocumulus-on (de akkor is, ha vékony rétegben jelentkezik), zárt Altostratus-leplen, Cirrocumulus-on, Cirrostratus-on látható. A bordázatok valóban a tenger hullámaihoz hasonlitanak. Képzõdésüket fizikai okát legegyszerûbben a következõképpen tudnám megmagyarázni. A hideg levegõ elõrenyomulása közben torlódik: a levegõ körkörösen fel s alá mozog (az alábukás helyén a levegõ kiszárad, ilyenképpen ott rés támad, majd emelkedés idején a felhõ újra képzõdni kezd, láthatóvá válik - a folyamat igy folytatódik tovább és tovább). Hullámok keletkeznek akkor is, ha az emlitett felhõk hegyek fölött haladnak el: ezesetben a hideg levegõ torlódását (az alábukást és emelkedést) az egyenetlen földfelszini domborzat kényszeriti ki.
Szép estét!
Ezek a felhõhullámok (undulatus-ok). Ilyesmi leggyakrabban mandula alakú Altocumulus-on (de akkor is, ha vékony rétegben jelentkezik), zárt Altostratus-leplen, Cirrocumulus-on, Cirrostratus-on látható. A bordázatok valóban a tenger hullámaihoz hasonlitanak. Képzõdésüket fizikai okát legegyszerûbben a következõképpen tudnám megmagyarázni. A hideg levegõ elõrenyomulása közben torlódik: a levegõ körkörösen fel s alá mozog (az alábukás helyén a levegõ kiszárad, ilyenképpen ott rés támad, majd emelkedés idején a felhõ újra képzõdni kezd, láthatóvá válik - a folyamat igy folytatódik tovább és tovább). Hullámok keletkeznek akkor is, ha az emlitett felhõk hegyek fölött haladnak el: ezesetben a hideg levegõ torlódását (az alábukást és emelkedést) az egyenetlen földfelszini domborzat kényszeriti ki.
Szép estét!