Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
"Nedvességviszonyokból. A középszinten jelentkezõ erõs kiszáradás egyrészt betehet a feláramlásoknak, de ha már kialakult a cella, a lefelé hulló jégszemek kevésbé olvadnak, mint nedves levegõben."
Illetve van egy olyan mechanizmus is a csapadékképzõdés mikrofizikájában, hogy ha száraz a környezetbõl a cellába bekeveredõ levegõ, akkor a cellában nyilván erõsebb a párolgás, de ez olyan módon jelentkezik, hogy a kisebb cseppek párolognak el inkább, és ezek rovására a nagyobb, ún. gyûjtõcseppek jobban meg tudnak hízni. Azaz ilyenkor a kevesebb ütközés miatt nem "sok, de kisebb" csepp, hanem "kevés, de nagy" csepp lesz - és a feláramlásnak köszönhetõen ezekbõl nyilván nagyobb jégszemek is lesznek majd.
Illetve van egy olyan mechanizmus is a csapadékképzõdés mikrofizikájában, hogy ha száraz a környezetbõl a cellába bekeveredõ levegõ, akkor a cellában nyilván erõsebb a párolgás, de ez olyan módon jelentkezik, hogy a kisebb cseppek párolognak el inkább, és ezek rovására a nagyobb, ún. gyûjtõcseppek jobban meg tudnak hízni. Azaz ilyenkor a kevesebb ütközés miatt nem "sok, de kisebb" csepp, hanem "kevés, de nagy" csepp lesz - és a feláramlásnak köszönhetõen ezekbõl nyilván nagyobb jégszemek is lesznek majd.