Szerintem erre a magyarázat az, hogy a legeslegalsó légrétegbõl a vízgõz elõbb kezd el kicsapódni a talajra, fûszálakra, tereptárgyakra harmat formájában, minthogy ködöt képezne. Az ezzel elveszített vízgõz miatt viszont egyre csökken a harmatpontja, tehát hiába hûl a levegõ, nem fog beködülni. Néhány méter magasból viszont már nem tud hová "kiülni" a harmat, így a vízgõz ottmarad a levegõben egészen a majd 100%-os relatív páratartalom eléréséig, tehát ködképzõdés lesz a vége.