Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az utolsó kérdésedre annyit tudok mondani, hogy a töltésszétválasztódás ott a legaktívabb, ahol a leggyakoribbak az ütközések a csapadékelemek között. Ez a Cb fejlõdésének elején inkább a magasabb részeire jellemzõ, hiszen a még kicsi csapadékelemek csak magasabban kezdenek el visszahullani. Ezért az elsõ villámok szinte mindig toronyvillámok.
Ezenkívül, ha van valamennyi szélnyírás, akkor a feláramlás és a leáramlás határán lesz igen intenzív a töltésszétválasztás, ezért késõbb alacsonyabban is megjelennek a felhõvillámok, leggyakrabban a csapadéksáv és a feláramlás között ívelnek.
A lecsapókhoz kicsit kiterjedtebb csapadéksáv kell, ahol közelebb van a felszín, mint a feláramlás, vagy a felszínen valami csúcsos van, ahol az ellenkezõ töltések felhalmozódnak.
Link Itt több helyen is elõkerül a téma, de fõleg a legutolsó, "Légköri Elekrtomosság" foglalkozik vele.
Ezenkívül, ha van valamennyi szélnyírás, akkor a feláramlás és a leáramlás határán lesz igen intenzív a töltésszétválasztás, ezért késõbb alacsonyabban is megjelennek a felhõvillámok, leggyakrabban a csapadéksáv és a feláramlás között ívelnek.
A lecsapókhoz kicsit kiterjedtebb csapadéksáv kell, ahol közelebb van a felszín, mint a feláramlás, vagy a felszínen valami csúcsos van, ahol az ellenkezõ töltések felhalmozódnak.
Link Itt több helyen is elõkerül a téma, de fõleg a legutolsó, "Légköri Elekrtomosság" foglalkozik vele.