Az izlandi tûzhányó kén-dioxid felhõje valószinûleg nem érte el a sztratoszférát, igy az alsó légköri felhõrendszerek, áramlatok - például a szelek és az idõjárási frontok - viszonylag hamarosan ki fogják mosni a földfelszinre. Rövid troposzférikus tartózkodásuk következtében számottevõ idõjárási hatást (tartós hõmérséklet-csökkenést) bizonyára nem fognak kifejteni. Az izlandi vulkanikus aeroszolfelhõ magas kénsavtartalma miatt a felhõképzõdésbe bizonyára ideig-óráig beleszólhat: a szokásosnál nagyobb mennyiségû felhõ képzõdhet, amibõl több csapadék is hullhat (ez az idõtartam meglehetõsen rövidnek igérkezik). Hozzá kell tennem, hogy az ilyen irányú kutatások sajnos még mindig gyermekcipõben járnak, ekképpen úgy a rövidtávú, mint a hosszútávú meteorológiai elõrejelzések céljára egyelõre nemigen használhatóak.