Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Valószínû, hogy pont a fagyzugban tényleg nem lesz nagy különbség, a dombon és a lejtõn viszont igen. Hiszen ahogy te is sokszor leírtad, a fagyzug azért hûl le, mert a környezetében a talaj mentén összegyûlõ hideg ("ellustult") levegõrészecskék fokozatosan "lefolynak" a lejtõn a völgybe. Vagyis annak a rétegnek a levegõje, ami máshol csak pár cm vagy pár dm vastagon alakul ki a talaj fölött, a völgyet már több méter vastagon kitölti, így ott a 2 m-es hõmérõ is ebben a hideg levegõben áll.
Nem magától keletkezik helyben a fagyzug hideg levegõje, hanem valóban a kisugárzó dombról, lejtõrõl folyik le oda, a nagyobb sûrûsége miatt. Ha ott nincs hideg alsó légréteg, nem lenne értelme fagylefolyásról beszélni.
Nem magától keletkezik helyben a fagyzug hideg levegõje, hanem valóban a kisugárzó dombról, lejtõrõl folyik le oda, a nagyobb sûrûsége miatt. Ha ott nincs hideg alsó légréteg, nem lenne értelme fagylefolyásról beszélni.